Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség (CSeMISZ): 1936-ban alakult a Kazinczy Tár­saság, a Jókai Egyesület és a Toldy Kör eszmei egyesüléséből Staud Gábor elnökletével. A három helyi egyesület országos írószervezetté való átalakulását az ellenzéki pártok még 1927-ben felvetették, de a terv csak akkor va­lósult meg, amikor a két ellenzéki párt egye­sült, és a kisebbségi élet egész vonalán vezető szerephez jutott. A szövetségnek az volt a fő célja, hogy a pol. téren létrejött ellenzéki egy­séget az irodalom területén is demonstrálja. Igazi, aktív írószövetségnek nem tekinthető, mert az alapvető feladathoz, az írók beszerve­zéséhez még hozzá sem fogott, amikor a bécsi döntés következtében véget ért a szerepe. Rö­vid fennállása alatt két fontosabb akció fűző­dik a nevéhez: a Tátra Könyvkiadóval együtt meghirdetett nagyarányú irod. és tud. pályázat (melynek díjait már nem fizették ki) és a Nem­zeti Kultúra c. tud. és irod. szemle megindítá­sa, ill. felújítása (ennek már csak egy száma jelent meg). Ir.: Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról, Bp. 1964: Dallos István: A Híd vallomása, 1969. T. L. Csehszlovákiai Magyar írók Gazdasági Egyesülete: 1938 júl.-ban Kassán alakult meg Gömöry János és Darkó István kezdeménye­zésére. A szervezők számára a mo.-i Magyar írók Gazdasági Egyesülete (népszerű rövidí­tett nevén: IGE) szolgált mintául. A pol. élet­ben bekövetkezett és a bécsi döntéssel tetőző változások miatt már semmilyen tevékenysé­get nem fejtett ki. ^ Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társa­ság (CSMKT): tud. egyesület. Alakuló köz­gyűlését 1936. jan. 19-én Po.-ban tartotta. A kisebbségi társadalom fejlődési feltételeinek kutatását tűzte ki célul. E feladat végrehajtásá­ra tört., demográfiai, gazd., szociológiai, jogi, irod., egészségügyi szakosztályokat szervez­tek. Vezetőségi tagjai: Jankó Zoltán elnök, Bólya Lajos igazgató, Brogyányi Kálmán tit­kár, Hantos László pénztáros, Berecz Kálmán könyvtáros; a választmány tagjai: Ludwig Au­rél, gróf Révay István, Sas Andor, Szalatnai Rezső. További ismert és aktív tagok: Duka Zólyomi Norbert, ifj. Hornyánszky István, Krammer Jenő, Peéry Rezső, Machnyik An­dor, Narancsik Imre, Szerényi Ferdinánd, Vass László. Az alakulás idején a társaságot a Masaryk Akadémia befolyásos vezetősége is támogatta, de aztán vetélytársának tekintette, s a hatóságoknál intrikált ellene. Az anyagi ellátottság hiánya és az intrikák miatt a társa­ság megbénult, s tevékenysége néhány sike­res akció, főleg a Tavaszi Parlament meg­szervezése után megszűnt. A szervezeti meg­szűnés azonban nem jelentett eredménytelen­séget, mert felbuzdult tagjai tovább dolgoz­tak. A kisebbségi tud. kutatómunka jelentős mértékben fellendült, s 1937-ben és 1938­ban két enciklopédikus tanulmánygyűjte­mény is megjelent (Kisebbségi problémák, Léva 1937; Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938, Bp. 1938). Ir.: A Cs.M.K.T. legközelebbi programja, MÚ 1936. márc. 24.; Turczel Lajos: Népfrontos jellegű csehszlovákiai magyar tudományos és kulturális egyesületek. = T. L.: Hiányzó fejezetek, 1982. T. L. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó (1953­1956): 1945 után az első önálló magyar könyvkiadó Csehszlovákiában. Formálisan a Csemadok KB-hoz tartozott, tevékenységében azonban önálló volt. Fendt Pál főszerkesztő vezette. Munkatársai a Magyar Könyvtár ko­rábbi szerkesztői (Balassa Eleonóra, Sima Fe­renc, Czagány Iván, Walla Frigyes, Tóth Ti­bor, Hubik István) voltak. Indulása évében 47 müvet jelentetett meg, köztük Gály Olga (Haj­nali őrségen), Egri Viktor (Márton elindul), Sas Andor (Történelmi és irodalmi tanulmá­nyok) és Tóth Tibor (Háziállatok) könyvét. A CSMK adta ki a kortárs írók első gyűjtemé­nyes kötetét (Új Hajtások. Fiatal szlovákiai magyar írók és költők antológiája, szerk. Sző­ke József, 1953) s egy válogatást az első köz­társaság irodalmából (Megalkuvás nélkül, szerk. Szűcs Béla, 1954). 1956-ban beolvasz­tották a Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadóba, mely később Tatran néven működött tovább. ­A kiadó tevékenységében meghatározó szere­pet játszott az az 1953-ban aláírt egyezmény, amely a csehszlovák-magyar közös könyvki­69

Next

/
Oldalképek
Tartalom