Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége Csehszlovák Állam Törvényeinek és Rendeleteinek Gyűjteménye, A: Kassán jelent meg szabálytalan időközökben 1922-től 1937 végéig, füzeteinek száma megközelíti az 1500at. Állami kiadvány volt. J T. L. Csehszlovákiai Közgazdasági Beszámoló (Prága, 1952. jan-1953. dec.): a külkereskedelmi minisztérium havilapja. F. Z. Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége (CSMASZ): a csehszlovákiai magyar egyetemi hallgatók két vh. közti érdekvédelmi egyesületeit, a MAKK-okat összefogó csúcsszerv. Alakuló közgyűlését 1926-ban tartották Léván. 1929-es érsekújvári kongresszusa határozatban mondta ki, hogy „a CSMASZ és annak minden szerve érdekvédelmi alakulat, s ideológiai állásfoglalásra nem bírható; az ideológiai egyesületek nem tartoznak a CSMASZba, de azok minden tagja kötelezően az illető egyetemi város MAKK-jának a kötelékébe tartozik". 1926 és 1932 között a CSMASZ az ellenzéki pártok befolyására nem élt azokkal a szociális lehetőségekkel (menza stb.), melyeket törvényes rendelkezések biztosítottak az egyetemi hallgatók részére; a MAKK-okba tartozó egyetemisták étkeztetését társadalmi gyűjtéssel próbálták megoldani. A hivatalos előírásoknak megfelelő menzaszervezet, a Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Mensa Academica Egyesülete csak 1932-ben alakult meg. T. L. Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség: létrehozását a húszas évek elejétől egy régi egyesület, a Kassai Zenekedvelők Dalegylete (KZD) szorgalmazta, alapítását a magyar ellenzéki pártok kultúrreferátusának vezetője, Sziklay Ferenc szervezte meg 1925-ben. Hivatalosan jóváhagyottan 1927-től működött, székhelye 1930-ig Kassa, utána Po. volt. Országos elnöke Giller János, főtitkára Sziklay Ferenc, majd Bicsovszky Kázmér, ügyvezető karnagya Németh István László, majd Simkó Gusztáv, karigazgatója Heckmann István volt. 1931-ben 14, 1936-ban 55 tagegyesülete működött. 1930-tól többször és mindig más városban rendezte meg az országos dalosünnepséget. Ezen 1930-ban Losoncon 400, 1931-ben Léván 600, 1933-ban Komáromban 800, 1935-ben Érsekújvárott 1200, 1938-ban újra Komáromban 1500 dalos vett részt. A szövetségnek 1935-1938-ban Boross Béla szerkesztésében negyedévenként megjelenő lapja is volt: a Magyar Dalunk. ^ ^ Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége; Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség', CSEMADOK (Pozsony, 1949. márc. 5-től): Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven alakult meg, Szövetségnek 1969-től nevezi magát. Arra vállalkozott, hogy az 1945-1948as jogfosztottság után a magyarság körében megindítsa a kult. életet, ápolja hagyományait és a népművészet értékeit. Ösztönözte és támogatta a kisebbségi kultúra fejlesztési feltételeinek megteremtését, a szakképzettség és az általános műveltségi szint emelését. Az alakuló közgyűlésen Fábry Zoltánt választották a szervezet díszelnökévé, s ő haláláig betöltötte ezt a tisztséget. A Csemadok elnökei: Lőrincz Gyula (1949. márc. 5.), Dobos László (1968. jún. 9.), Fábry István (1971. márc. 29.), Lőrincz Gyula (1972. ápr. 16.), Sidó Zoltán (1982. ápr. 18.), Bauer Győző (1991. ápr. 28), Kolár Péter (1997. márc. 23.), Kvarda József (2000. márc. 11.), Száraz József (2003. máj. 31.) - A szervezet alapítói között írókat, művészeket (Egri Viktor, Sas Andor, Szabó Béla, Szabó Gyula, Tóth Tibor stb.) is találunk. - Első szervezeti szabályzata a magyar-szlovák kult. közeledés jelentőségét emelte ki. Egy ideig érvényben volt az a korlátozó intézkedés, hogy a szervezetnek nem lehetnek tagjai azok, akik a szülőföldön maradhatás érdekében 1946-ban reszlovakizáltak. A szervezettel szembeni bizalmatlanság (szlovák részről a nacionalizmus, magyar részről a „becseheltség" vádja) fokozatosan enyhült. A Csemadok eszmeiségében kezdettől fogva meghatározó volt a pártideológia, a mindennapi aprómunkában viszont a magyarság szellemi életének, kultúrájának támogatása érvényesült. - Helyi szervezeteinek száma 1949 végén 63 volt, ez 67
