Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

BLASKOVICS József egyházi lapokat is szerkesztett (Szűz Mária lij Virágos Kertje, a Komáromi Róm. Kath. Au­tonóm Egyházközség Értesítője). 1939-1944­ben a pápai, 1944-1945-ben a komáromi gim­názium igazgatója, s 1949-ig az ottani rendház főnöke volt. A jogfosztott magyarság kény­szerhallgatásának egyik megtörője volt: 1947­ben Miatyánk címmel imakönyvet és 1948-ra szóló kat. kalendáriumot adott ki. 1949-ben rendtársaival együtt Észak-Szlovákiába inter­nálták, s ott a szlovák hívek megbecsült lelki­pásztoraként működött. 1960-ban térhetett vissza Dél-Szlovákiába, s Balony, Medve és Nyárad plébánosa lett. Az 1968-as események idején aktívan részt vett az egyházi autonómi­áért küzdő papi mozgalomban. 1970-ben nyugdíjazták, attól fogva Komáromban élt, és kisegítő lelkészként dolgozott. Néhány hónap­pal halála előtt megkapta a bp.-i Bethlen Gá­bor Alapítvány Márton Áron-emlékérmét. M: Magyar helyesírási szótár a müveit nagyközön­ség és a tanulóifjúság részére, Komárom 1922; Ma­gyar nyelvtankönyv a gimnáziumok V. osztálya számára, uo. 1924; Magyar nyelvtan a közép- és polgári iskolák I-IIl. osztálya számára, uo. 1925. Ir.: Koller Gyula: B. L. 1898-1990, Remény 1990/8; Virt László: B. L„ uo. 1990/9. T. L. BLANÁR Béla (Kassa, 1866. aug. 24. - uo., 1932. dec. 3 L): történész, jogi szakíró. Tanul­mányai befejeztével szülővárosában folytatott ügyvédi gyakorlatot, majd jogakadémiai tanár és Kassa főügyésze volt. 1910-ben parlamenti, 1928-ban tartománygyülési képviselővé vá­lasztották. Tagja volt több kassai egyesület­nek, egy ideig főtitkára a Kazinczy Társaság­nak. Főként helyi lapokban publikált. M.: A jog köréből, tan., Kassa 1899; Jelentés a Ka­zinczy-kör egyévi működéséről, uo. 1905; Négy al­kalmi beszéd, uo. 1908; A kassai Jótékony Nőegy­let 90 éve, uo. 1928; Rákóczi két kassai útja. = Ka­zinczy Évkönyv 1898-1928 (szerk.: Sziklay Fe­renc), uo. 1929. Ir.: B. B„ Kassai Újság 1933/1-2. Cs. S. BLASKOVICS József (Imely, 1910. jún. 12. - Prága, 1990. júl. 6.): nyelvész, turkológus, műfordító. - A komáromi gimnáziumban érettségizett (1929), a pozsonyi tanítóképzőt 1931-ben, a szegedi tanárképző főiskolát 1943-ban végezte el. 1938-1946 között a ga­lántai, 1946-1947 között a bazini, 1947-1950 között a pozsony-főrévi polgári iskolában ma­tematikát és fizikát tanított. 1943-1945 között a bp.-i, 1945-1948 között a prágai egyetemen orientalisztikai tanulmányokat folytatott. 1950-1978 között a prágai Károly Egyetemen turkológiát és hungarisztikát oktatott. 1955­ben megalapította a Károly Egyetem turkoló­giai szemináriumát, s tankönyveivel megala­pozta a modern cseh turkológiát ( Učebnice tu­rečtiny, Prága 1964). Török, azerbajdzsáni, ta­tár, kazah és bengáli nyelvből cseh, szlovák és magyar nyelvre fordított szépirodalmi műve­ket. Nazim Hikmet verseit Pavol Horovval kö­zösen adta ki szlovákul ( Bojujúce srdce, 1951), magyarul Tóth Tiborral (Szívem, 1954). Sabahattan Ali elbeszéléseit szlovákra {Ayran, 1952), magyarra (Mocsárláz, 1953) és csehre {Anatolské příběhy, 1953) fordította le. Ma­gyarra fordította és kiadta a feltételezett ma­gyar ősgeszta török nyelvű változatát, a Tá­rih-i ÜngürüszX {A magyarok története, Bp. 1984). Több művében tudományosan feldol­gozta a felvidéki vonatkozású török forráso­kat. Egyik fő müve (A kegyes szultánok és a nagyságos erdélyi fejedelmek [I. és II. Rákó­czi György j levelezése a Kassai Királyság ügyében) mindmáig kéziratban maradt. Mun­kája elismeréseként a Török Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta (1957), a Török Köztársaság elnöke díszokle­velet adományozott neki (1973), a Nemzetkö­zi Kulturális Kapcsolatok Intézete díszokle­véllel és emlékéremmel tüntette ki (1975). 1978-ban megkapta a Körösi Csorna Sándor­emlékplakettet. M: Listiny Vysokej Porty vo veci obsadenia Košíc, košickej a sedmohradskej dane v rokoch 1644­1672, doktori értekezés, 1949; Dějiny nové turecké literatury, Prága 1953 (megjelent angol, német és bolgár nyelven is); Türkische Handschriften der Universitätsbibliothek in Bratislava, 1961; Turkish Literature. = Literature of the Near East in Czechoslovakia 1945-1963, Prága 1963; Rimavská Sobota v čase osmansko-tureckého panstva, 1974 (magyarul 1989-ben a Gorkij Könyvtár kiadásában Bp.-en, 1995-ben Pozsonyban jelent meg Rima­49

Next

/
Oldalképek
Tartalom