Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

ZALABAI Zsigmond lyammá állnak össze. Interaktív mesekönyve különleges vállalkozás, a gyerekek ugyanis ötleteikkel bekapcsolódhatnak a mese továbbszövésébe. M: Érintések, v., 1997; Átkelés, v., Bp. 2001; Hét lakat alatt, mese, Bp. 2003. Ford.: Miriam Neiger-Fleischmann: Száműzetés, v.. Bp. 2002. Ir. Vörös István: A két város, És 2002. 5. 24.; Pénzes Tímea: Az interaktív meseirodalom úttörője, ISZ 2003/13; Pál Kata: Gátkelés, IV 2002/11. B. Zs. ZALABAI Zsigmond (Ipolypásztó, 1948. jan. 29. - Somorja, 2003. dec. 26.): kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, helytörténész. Iskoláit szülőfalujában végezte, Ipolyságon érettségizett 1966-ban, a Komenský Egyetem BT Karán szerzett angol-magyar tanári diplomát (1972), majd ugyanitt kandidátusi fokozatot szerzett 1988-ban, majd Bp.-en az MTA Minősítő Bizottsága előtt megvédte nagydoktori értekezését Verstörténés címen 1995-ben. - 1972-1975-ben az ISZ szerkesztője, 19751988 között a Madách Könyv- és Lapkiadó eredeti irodalmi szerkesztőségének vezetője, 1988-1989-ben főszerkesztő-helyettese. Egy ideig a somorjai Honismereti Ház munkatársa, 1988 őszétől a Komenský Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke adjunktusa, majd docense. 1990-1992-ben tanszékvezető. - Versekkel, szépirodalmi próbálkozásokkal kezdte, de hamarosan a kritika, az esszé és tanulmány lett a műfaja. A hetvenes évek elején fellépő írói csoportosulás, az Egyszemű éjszaka (1970) és a Fekete szél (1972) antológiák fiataljaival egy időben jelentkezett felfigyeltető kritikáival, s nemzedékének legjelentősebb teoretikusa volt. Munkáit alapos elméleti tájékozottság és a műformák iránti fogékonyság jellemzi. Különösen a költészet műfajaiban, modern és posztmodern változataiban otthonos. Gazdagon, filológiai alapossággal illusztrált, magabiztos és olvasmányos okfejtéssel kalauzolja olvasóit a költészet rejtelmei közt. Az epikáról szólva egy árnyalattal halványabb, kevésbé meggyőző az érvelése. Kritikai eszményét már első kötete bevezetőjében megfogalmazta: „A jövő útja - ha egészséges, erős irodalomkritikát akarunk teremteni - egy olyan szintézis felé kell hogy vezessen, amelyben a Fábry-féle valóságérzék és etikai érdeklődés egyensúlyba kerül az esztétikai elemzéssel, az irodalmibb és műközpontúbb gondolkodással: egy olyan kritikusi eszmény felé, amelyben a valóságirodalom és az irodalom valósága fogalmak nem dilemmát, hanem egy és ugyanazon dolog dialektikus egységét jelentik." (Ars critica) Ennek az eszménynek a jegyében született összefoglaló munkája, a Verstörténés, amelyben monografikus teljességgel feltérképezi és értékeli az 1970 és 1988 közötti szlovákiai magyar líra jelenségeit. Z. irodalomelméleti, stilisztikai és kritikai munkásságával hozzájárult a szlovákiai magyar irodalom hetvenes években bekövetkezett szemléletváltásához, szerkezeti és értékbeli gazdagodásához. Szerkesztőként kezdeményezte a Madách Kiadóban az Új Mindenes Gyűjtemény c. sorozat elindítását. Tanulmányaival (pl. Játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?) segítette a szlovákiai magyar gyermeklíra megújulását, az egész magyar nyelvterületen feltűnést keltő esszét írt a metaforáról, az ő nevéhez fííződik az egyik legsikeresebb szlovákiai magyar falurajz stb. Munkásságát két alkalommal (1981, 1990) Madáchdíjjal, 1996-ban a Szlovákiai írószervezetek Társulásának Díjával jutalmazták, 1999-ben Márton Áron Emlékérmet kapott M: A vers túloldalán, tan., 1974; A Csallóköztől a Bodrogközig, antol. (szerk.). 1977; Mérlegpróba, tan. (szerk.), 1978; Tapsiráré-tapsórum, antol. (szerk.), 1978; Labdarózsa, nyári hó, antol. (szerk.), 1979; Jelenlét, antol. (szerk. Fónod Zoltánnal), 1979; Családi krónika, antol. (szerk.), 1980; Tűnődés a trópusokon, monogr. 1981; Mindenekről számot adok, szoc., 1984; Hazahív a harangszó, szoc., 1985; A hűség nyelve (szerk.) 1985; bőv. 1987; Szenczi Molnár Albert: „Szorgos adósa vagyok hazámnak" avagy „Életemnek leírása" (szerk.), Dsz. 1993; Baróti Szabó Dávid: Jer, magyar lantom (szerk.), uo. 1994; Verstörténés tan., 1995; Mit ér a nyelvünk, ha magyar?, publ., 1995; Víz, víz, víz, víz..., publ. (Presinszky Lajossal), Dsz. 1995, Magyar jeremiád, publ., 1995; Irodalom és iroda-lom, cikkek, tan., Dsz. 1997; Verses magyar Bohémia, olvasókönyv, 2001. 468