Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
ZALABA Zsuzsa gában, Népsz. 1979. márc. 18.; uő: A régi Prága már csak emlék, Népsz. 2002. jan. 4.; Mohai V. Lajos: Laudatio. Bohumil Hrabal: Házimurik. Magy. Napló 1992. okt. 2.; Horgas Béla: Prágai Tükör, Liget 1995/6; Kubány Éva: A szavak és mondatok koncertje. Látogatóban a Zádor házaspárnál, Prágai Tükör 1998/1; Kokes János Zoltán: Kárpátalja, zsidók és a holokauszt, Prágai Tükör 2000/1; Ivan Pilip: Podkarpatsko a holocaust. Útržky vzpomínek Margit Zádorové, Podk. Rus 2001/6. K. T., M. J. Z AH O VA Y Ernő (Párkány, 1913. jan. 23.): zeneszerző. Az esztergomi bazilika karnagyánál, Büchner Antalnál kántornak tanult. Saját (1930), majd hivatásos tánczenekart vezetett (1936-1959). 1959 és 1975 között, nyugdíjaztatásáig a párkányi, érsekújvári és a komáromi Művelődési Ház zenei szakelőadója. Több mint 450 zenemüvet írt. 1939-ben a magyar nóta és táncdal országos Tinódi dalpályázatán 1 arany-, 2 ezüst-, 1 bronzérmet és 4 arany díszoklevelet nyert. 1993-ban megkapta a város Pro Urbe díját. - írt táncdalokat, magyar nótákat, operetteket, kórusműveket. M.: Párkány zenei élete 1920-tól napjainkig, Párkányi Szemle 1996 Ir.: Československý hudební slovník 2, Prága 1965; D. Z. E. ZÁK —> Hajnóczy R. József ZAKARIÁS Sándor (Fehérgyarmat, 1870. júl. 8. - Kassa, 1957. okt. 27.): író, történész. A századelőig Kolozsvárott és Szegeden hivatalnok, majd kassai könyvkereskedő és a Kazinczy Társaság igazgatója volt. Munkatársa a prágai Nagyasszony c. lapnak, s más hazai magyar lapokban is publikált. Olasz művészettörténeti könyveket fordított magyarra. M.: Regék a drágakövekről, Kassa 1903; Várregék 1-2, uo. 1904-1908; A Vág eredete, Bp. 1905; Sóvár, Kassa 1907; Torna, uo. 1908; Művészettörténeti tanulmányok, uo. 1908; Bolyongások Olaszországban, uo. 1909; Erdélyi várregék, uo. 1940. Ir.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában „ (szerk. Gyüre Lajos), Kassa 1968. ZALA József (Kislúcs, 1920. ápr. 10. - Pozsony, 1993. aug. 20.): újságíró, költő. Po.-ban tisztviselő, majd 1963-tól az Új Szó szerkesztője, a sportrovat vezetője volt. Költőként az 50-es években aktivizálódott. Költészete a sematizmus korszakának tipikus terméke. Versei zömében a napi politika és a pártszólamok verses visszhangját produkálta. A csallóközi tájban gyökerező leíró, életképszerű, rigmusokként sorjázó versei közül kevés képvisel tartósabb értéket, inkább dokumentumként szolgálhatnak az 50-es évek eseményeihez, szellemi légköréhez, kultúrpolitikai elvárásaihoz. M.: Csallóközi útravaló, v., 1959; A két Duna között, v., 1963. Ford.: Ján Poničan: Tavaszi versek, vál. v. (Illyés Gyulával), 1961. Ir.: Turczel Lajos: Z. J. versei. = uő: írás és szolgálat, 1965; Tőzsér Árpád: Z. J.: A két Duna között, ISZ 1963/2; Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980, Bp. 1982. Sz. Z. ZALABA Zsuzsa (Párkány, 1970. jún. 2.): költő, író, újságíró. Az érsekújvári Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett 1988ban. Utána rövid ideig népművelőként dolgozott, 1990-ben a Nap, 1991-ben a Szabad Újság munkatársa, 1992-ben a Cserkész Magazin szerkesztője, 1993-1994 között az Ifi Magazin irodalmi szerkesztője és riportere, 1998-2002 között az Új Szó és a Vasárnap újságírója. Jelenleg az In-Press Bt. Budapest ügyvezető igazgatója. - 1998-tól publikál. Versei rendszeresen jelennek meg különböző szlovákiai magyar irodalmi kiadványokban, valamint a Bécsi Naplóban, a Parnasszus és a Muravidék c. lapokban. Költészeti térjátékaival fellépett a Stúdió erté nemzetközi fesztiváljain Érsekújvárott, a Budapesti Műcsarnokban, Franciaországban és Romániában. 2003ban, interaktív mesekönyve megjelenésével párhuzamosan, Csutka manó címen honlapot alapít, ahol jelenleg is több mint ezer gyerekkel foglalkozik. - Első kötete avantgárd kísérletei között a kötött formákat megidéző versek is felbukkannak. Második kötetében elmosódnak a szöveghatárok, versei lírai szövegfo467
