Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
VERES Vilmos más, interjúk, 1981; Tőzsér Árpád: Költő, aki magasabb volt a körtefánknál. = Noék az Ararát tetején (szerk. Duba Gyula) 2000; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999), 1, 2000. Sz. Z. VERES Vilmos (Alsószecse, 1906 - Újbars, 1975): autodidakta paraszt író. A 30-as években tudósításokat, verseket írt a PMH-ba, a Magyar Vasárnapba és a lévai lapokba. írásai nagyrészt csak dokumentumértékűek. Mintegy 40 kéziratából népköltészeti gyűjtései s a szülőtáj történetével foglalkozó írásai érdemelnek figyelmet (Garamvölgyi népszokások, Újbars története, Parasztságunk élete. Lakodalmi népszokások). M.: Üzent a föld, v. (Agárdy Zsigmonddal, Csontos Vilmossal és Sass Jánossal), Léva 1934; Ötven év, önéletrajz, kz. Ir.: Csontos Vilmos: V. V., ISZ 1975/3. Cs. S. VERŐ Géza (Nyitra, 1895. okt. 9. - uo., 1949): publicista, író. Iskoláit szülővárosában és Bp.-en végezte. Földbirtokos volt és neves sportember: tagja a csszl. agyaggalamblövő válogatottnak és elnöke a Nyitrai Atlétikai Clubnak. Művészileg jelentéktelen versei és novellái a nyitrai lapokban és az 1935-ben kiadott Nyitrai írók könyvében jelentek meg. Gazdasági cikkeket is írt. 1945 után Trenčianskýra változtatta a nevét. M.: Megyek az utamon, v., Nyitra 1930. T. L. Versbarátok Köre —» Könyvkiadás VERSEGHY Erzsébet, Kopasz Elemérné (Kürt, 1915. márc. 12. - Érsekújvár, 2000. szept. 14.): költő. Iskoláit szülőfalujában végezte, Po.-ban érettségizett 1933-ban. - Viszonylag későn döbbent irodalmi hajlamaira. Az 50-es évek második felétől jelennek meg írásai a korabeli lapok gyermekrovatában. Kizárólag a gyermeknek szólt verseiben, verses és prózai meséiben. A múlt század első felének irodalomeszményét vallotta magáénak, munkásságának egészét áthatotta a felnőttek oktatói-nevelői gesztusainak szelleme. 1964-ben díjat nyert a Kis Építő pályázatán, ezt követően több-kevesebb rendszerességgel publikált. A díjazott müvének már a címe is sokat elárul: Veronika Szív országban. A természet mozgását, az évszakok váltakozását, az időjárás hullámzását követi verses reflexióiban, ill. a már gyermekkorban megmutatkozó emberi gyarlóságokra, rossz szokásokra stb. figyelmeztet konzervatív szellemű, kissé ódivatú formakincsű, erősen didaktikus, a levonandó tanulságokat közvetlenül kínáló, de gördülékeny versezetű költészetében. M: Mocskos Palkó-Cifra Olga, v. m., 1961; Mesét mondok, gyerekek, m., 1964; Tavaszi szél, v., 1973; Fűben tücsök muzsikál, antol. (többekkel), 1983; Hogyan kell repülni?, antol., 1986; Óka, bóka, libikóka, v., 1991; Kacsatánc, v., 1997; Csodalámpás, antol., 1998; Fellegjáró Pöttöm Pál, v.; 2003. Ir.: Egri Viktor: Gyermekversek, ÚSZ 1973. aug. 23.; Szitási Ferenc: Tavaszi szél, Úlfj 1973/39; Zalabai Zsigmond: A játszótársam, mondd, akarsze lenni?, ISZ 1974/9. Sz. Z. Vetés: a sarlósok időszaki röpirata. 1928 aug. és 1929 szept. között 4 száma jelent meg, útkereső és programadó írásokkal. A legtöbb cikket Balogh Edgár, Dobossy László, Brogyányi Kálmán és Horváth Ferenc írták; közleményeik nagy részét még parasztrajongás és kisebbségi messianizmus jellemzi. Ir.: Fábry Zoltán: Etnográfiai szocializmus, K 1929/6. = F. Z.: Öí 2; Balogh Edgár: Hét próba. 1965. Cs. S. VICZAY Pál (Pozsony, 1930. ápr. 23. - uo., 1989. okt. 24.): zenei szakelőadó, énekes. Po.ban érettségizett, 1945-1948-ban a szaléziánusoknál tanult énekelni, majd a konzervatóriumban végzett ének szakot (1955). Különböző művészegyüttesekben énekelt, elindította a szlovákiai magyar zeneszerzők müveinek kiadását, fő szervezője volt az első zselizi Országos Népművészeti Fesztiválnak (1961), 19621970-ben az Ifjú Szívek igazgatójaként, 19711979-ben a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának szervező titkáraként 456