Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
VARGA Erzsébet a fiatal szovjet állam irodalma, a proletkultmozgalom, a RAPP, a német proletárirodalom stb. A szépirodalomban (regény, novella) Bányai Pál, Dömötör Teréz, Háber Zoltán, Ilku Pál, Morvay Gyula és Sellyei József, a közírásban (riport, irodalmi szociográfia stb.) Fábry Zoltán és Balogh Edgár müvei emelkednek ki. Ir.: Turczel Lajos: A csehszlovákiai magyar valóságirodalom. = uö: Portrék és fejlődésképek, 1977. Sz. Z. Vančóné Kremmer Ildikó (Párkány, 1961. szept. 8.), nyelvész. Diplomát az ELTE magyar nyelv és irodalom - könyvtár, valamint eszperantó szakán szerzett 1986-ban, 1994ben pedig a po.-i Komenský Egyetem angol szakán diplomázott. 1998-ban elvégezte a Közép-Európai Egyetem statisztikai képzését. 2002-ben az ELTE szociolingvisztikai doktori iskolájának keretén belül védte meg doktori disszertációját. Jelenleg a Nyitrai Konstantin Egyetem tanára. Fö kutatási területe a kétnyelvűség. B. Zs. VÁNDOR Pál Bálint András VANKÓ Attila (Losonc, 1973. júl. 3.): költő, dalszövegíró. A Nyitrai Konstantin Egyetemen 1997-ben szerzett magyar-pszichológia szakos oklevelet, majd 1999-től Füleken tanít. - 1991-től publikál, a Pegazus-pályázaton tűnt fel, majd 1993-ban saját kiadásban jelentette meg első önálló verskötetét. - Verseit a neoavantgárd örökségének továbbgondolása jellemzi, az ironikus, önreflexív, gyakran a költőszerep devalválódását megjelenítő verseiből azok emelkednek ki, amelyek helyzetjelentésszerű szenvtelenséggel rögzítik a lírai történéseket, s amelyekben az önirónia intertextuális játékosságra nyitott gesztusai dominálnak. M.: Agytorna, v., (saját kiadás), 1993; Tűz és szív, dalszövegek, (saját kiadás), 1997; Indigó, v., Losonc 2000. Ir.: Juhász Katalin: Privát líra, Szőrös Kő 2000/2001, tél. Cs. Z. VÁRADI Aladár (? - ?): publicista, amatőr történész. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak bukása után emigrált Csehszlovákiába, s feltétlen kormányhüségével előnyös pozíciókba jutott: a 20-as években Komáromban volt közjegyző, később a prágai minisztertanács mellett működő kisebbségi osztály munkatársa és a Csehszlovákiai Népszava prágai szerkesztője. O szerkesztette a Prager Kiadó ötkötetes A Magyar Masaryk c. sorozatát, és fordította a sorozat Az antiszemitizmus c. kötetét. Surányi Gézával együtt szépítő könyvet írt a magyar kisebbség helyzetéről. A müncheni döntés után Franciaországba emigrált. 1945-ben viszszatért Mo.-ra, ám 1947-ben „régi érdemeiért" hasznot várva áttelepült Csehszlovákiába. Az 1948-as politikai fordulat után Svédországba távozott. M." Magyar múlt és jelen különös tekintettel a magyar kisebbség helyzetére a Csehszlovák Köztársaságban (Surányi Gézával), 1928; Masaryk G. T. élete, működése és hatása (Surányi Gézával és Darvas Sándorral), 1936. T. L. VARGA Béla (Bátorkeszi, 1928. febr. 4. - Köbölkút, 1995. júl. 2.): pedagógus, művelődési szakember. Érsekújvárott érettségizett (1950), a po.-i Pedagógiai Főiskola lev. tagozatán magyar-szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1957). Tanító és iskolaigazgató Köbölkúton (1970), majd 1977-ig a Csemadok Központi Bizottságának vezető titkára. Később ismét iskolaigazgató Köbölkúton. Ö rendezte sajtó alá a Fábry Zoltán válogatott levelezése 1916-1946 c. kiadvány kéziratát, melyet Csanda Sándorral közösen adtak ki (1978). F. Z. VARGA Erzsébet (Kisújfalu, 1951. jan. 12.Pozsony, 1999. ápr. 8.): költő, műfordító, szerkesztő. Elemi iskoláit szülőfalujában és Köbölkúton végezte, a párkányi magyar gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A Komenský Egyetem Bölcsészkarán 1974-ben magyar-latin szakos tanári képesítést nyert, 1976-ban uott magyar irodalomból doktorált. 1974-1981 ben a Hét szerkesztője, a kulturális rovat vezetője, 1981-től az ISZ szerkesztője, 1983-tól főszerkesztője volt, 1990-től a Madách Kiadó, 449
