Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Tudományos élet és irodalom 1945 után egy nemzetiségi tud. kutatóintézet terve (önállóan vagy az SZTA részeként). 1968-ban a Szlovákiai írószövetség Magyar Szekciójának vezetősége is felvetette az Országos Magyar Tud. Intézet létrehozásának gondolatát, és szorgalmazta, hogy a mutációként megjelenő Természet és Társadalom c. folyóirat váljon a tud. élet fórumává. A témát felvetette az ISZ kerekasztal-tanácskozása is (A magyar értelmiség helyzete és fejlődésének távlatai, 1968/3-4), melyen egyebek között elhangzott a szociológiai kutatás megindításának javaslata. Hasonló gondolat felvetése a konszolidációs években pol. provokációnak számított. A 80-as évek végén az SZTA Elnöksége létrehozta ugyan a Nemzetiségi Kutatás Bizottságát (és elnökségét), a Kassán felállított részleg (az SZTA Társadalomtudományi Intézete 35 kutatóval) azonban nem számolt magyar kutatókkal, s az 1976-tól állami költségvetésből finanszírozott kutatások főleg elméleti-történeti jellegűek voltak. A tud. élet támogatására hozta létre 1980-ban a Madách Könyv- és Lapkiadó az Új Mindenes Gyűjtemény c. sorozatot. Tud. dolgozatokat publikáltak később a csszl. magyar kutatók a Regio (1990) c. Bp.-n megjelenő kisebbségi szemlében is. - A Szlovákiai írószövetség Magyar Szekciója 1989 febr.ban fogadta el a nemzetiségi kérdés intézményes megoldását sürgető állásfoglalását, melyet továbbított a párt- és állami szerveknek (Kultúra, átalakítás, demokratizálás, ISZ 1990/1). Az állásfoglalás egyebek között felvetette egy kutatórészleg létesítésének gondolatát a Komenský Egyetem BTK-ának magyar tanszékén. E részleget (4+1 fő) 1992 tavaszán létrehozták, a kutatómunka azonban szervezési hiányosságok miatt nem indult meg, s a kutatómunkára felverteket 1993 végén beolvasztották a tanszék állományába, csökkentve ezzel az oktatásban részvevők órakötelezettségeit. - Intézményes keretek között korábban csak 3 helyen végeztek kutatómunkát: a po.-i BTK magyar tanszékén, a nyitrai hungarológiai tanszéken és a prágai Károly Egyetem hungarológiai műhelyében. 1996 végén a megalakult Fórum Társadalomtudományi Intézet (később: Kisebbségkutató Intézet) a tudományos élet és a kutatás szervezését tekintette feladatának. E törekvés érdekében hozták létre 1999-ben a Fórum Társadalomtudományi Szemle c. időszaki kiadványt, mely 2001-től negyedévenként jelenik meg, s néhány év alatt jelentős változást, áttörést mutathat fel a tudományos élet szervezése terén. Reményeink szerint a tudomány szervezésben részt vállal a 2004 januárjában megalakult komáromi Selye János Egyetem s a nyitrai hungarisztikai tanszék meílett a Nyitrán szerveződött Közép-európai Tanulmányok Kara is. - A társadalomtudományok területén az alábbi kutatók értek el jelentősebb eredményeket: a nyelvtudomány képviselői közül Sima Ferenc, Jakab István, Telekyné Nagy Ilona, Lanstyák István, Szabómihály Gizella és Sándor Anna. Az irodalomtudomány művelői között Turczel Lajos, Rákos Péter, Csanda Sándor, Szeberényi Zoltán, Fónod Zoltán, Alabán Ferenc, Révész Bertalan és Garaj Lajos, a fiatalabb nemzedék képviselői közül Németh Zoltán, Csehy Zoltán, Benyovszky Krisztián és Polgár Anikó nevét kell megemlítenünk. A hungarológia területén kiemelkedik Rudolf Chmel, Richard Pražák, Jaroslava Pašiaková és Juraj Fürdik. Az irodalomelméletben és stilisztikában Zeman László, Zalabai Zsigmond és Zsilka Tibor, a drámaelméletben Laczkóné Erdélyi Margit alkotott figyelemreméltót. A néprajzkutatók közül Ág Tibor, Mórocz Károly, B. Kovács István és Liszka József ért el jelentős eredményeket. A történettudományi müvek közül elsőként azokat a döbbenetes erejű dokumentumokat említjük, melyeket Fábry Zoltán, Szalatnai Rezső és Peéry Rezső tett közzé (a magyarüldözés éveiben) a csehszlovákiai magyarság 1945 utáni helyzetéről. A kisebbségi történettudomány később periferikus helyzetbe került, a pártállami ideológia lehetetlenné tette, hogy erről az időszakról értékelő-elemző müvek jelenjenek meg. A hagyományfeltárásjobbára a munkásmozgalmi múlt feltárására szükült. Az első értékes tudományos munka Sas Andor posztumusz kötete, A koronázó város (1973) volt. A rendszerváltozás után (1993-ban) jelent meg A szlovákiai zsidók üldözése 1939-1945 c. müve. - A nemzetiségi kérdést Janics Kálmán vetette fel kendőzetlenül (1979), kötete azonban idehaza nem jelenhetett meg. A történettudomány művelői közül a későbbiekben Gyönyör József, 430