Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

BENYOVSZKY Károly M. A kassai szabadkőművesség, tan., Kassa 1914, 1924; Kassai játékszín, tan., uo. 1924; A kassai evangélikusok régi temetője, uo. 1937. Ir.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában, szerk.: Gyüre Lajos, Kassa 1968. Cs. S. BENDE István (Pozsony, 1938. jún. 29.): publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944-1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Ped. Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar-történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958-1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt vett Komárom és környéke kulturális életének szervezésében és irányításában, helytörténeti kiadványokat, újságot szerkeszt, kiállításokat rendez. M.: Komárno fejlődése 1945-1975 között, Po. 1975. Ir.: Miklósi Péter: Életutak, Hét 1988. júl. 8. Sz. Z. BENIAK, Valentin (Chynorany, 1894. febr. 18. - Bratislava, 1993. nov. 6.): szlovák költő és műfordító, az 1920-as években kibontakozó Slovenská katolícka moderna csoport kiváló tagja. Községi jegyzőként működött, s a szlovák állam idején a köztársasági elnöki iroda tisztviselő alkalmazottja volt. Politikailag passzív volt, s költői ereje jelentős részét a modern magyar líra fordítására áldozta. 1943-ban az Emil Boleslav Lukáč és Szalatnai Rezső által szervezett Na brehu čiernych vôd című antológiában 8 társsal együtt vett részt. 1945 után a sorsa rosszra fordult. Durva túlzással a fasiszta Tiso-rezsim exponensének nyilvánították, s a szakképesítésének megfelelő szerény elhelyezkedést sem tették lehetővé számára. Nehéz helyzetén ismét a magyar irodalomból való nagyarányú fordítói munka segített. Hviezdoslav után és Štítnický előtt ő is lefordította Az ember tragédiáját, Vörösmarty Csongor és Tündéjét és Szabó Dezső Elsodort faluját. A legjelentősebb fordítást most is egy magyar költői antológia jelentette. Ez Večerná blýskavica (1957) címen jelent meg, s egyetlen fordítója Beniak volt. A 470 oldalas kötetben hét költőtől (Ady, Babits, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, József Attila, Illyés Gyula) összesen 234 versfordítás található. Ir.: Turczel Lajos: Valentin Beniak magyar irodalmi kapcsolatai. =T. L.: Irodalmi hódolások és szeretetnyilvánítások, 2000. T. L. BENJÁMIN Ferenc (Debrecen, 1880. márc. 2. - London, 1968. nov. ?): költő, író, újságíró. Már az első vh. előtt publikált, a bp.-i szociáldemokraták költői köréhez tartozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Po.-ba költözött, s a Világszabadság c. földmunkáslap szerkesztője lett. - Verseiben és regényeiben a naturalizmus hatása érezhető. A harmincas évek második felében főleg a háborúellenesség dominál írásaiban. Kifejezőeszközei kezdetlegesek, művei azonban a szociáldemokrata olvasók körében jelentős visszhangra találtak. A második vh. elől Angliába menekült. M: Egy dalt egy újat, v., Po. 1907; Bilincsben, v., Po. 1919; Örökzöld, v., Bécs 1922; A föld, reg., uo. 1922; A pont, reg., Po. 1926; Ádám és Éva; A holnap szerelmei, reg., uo. 1927; Virinatus - A jövő csodálatos embere, reg., Ungvár 1930; Vádirat, v., Érsekújvár 1932; Asszonyéhség, reg., Po. 1934; Ultimátum, v., Po. 1936. Ir.: Csanda Sándor: Első nemzedék, Po.-Bp. 1968. V. E. BENYOVSZKY Károly (Pozsony, 1886. júl. 4. - Bad Ischl [Ausztria], 1962. jan. 6.): történész, újságíró. Po.-ban tanult; 1916-tól 1928ig a Pressburger Zeitung munkatársa, 1928-tól a Magyar Újság, majd a Grenzbote szerkesztője volt. Főként színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott, német nyelvű könyvei is megjelentek. 1945 után Ausztriában élt. M: Schodel Rozália, az első magyar drámai „dalnoknő", 1927; A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig, 1928; Bratislava- Pressburg in Wort und Bild, 1931; A szlovenszkói magyar színészet vázlatos története, 1933; J. N. Hummel, der Mensch und Künstler, 1934; Hummel und seine Vaterstadt. 1937. 43