Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
TÓTH Elemér terjegyeivel. Irodalomtörténészként elsősorban Mészöly Miklós munkásságával és a huszadik századi magyar irodalom történetével foglalkozik (Cholnoky Viktor, Gulácsy Lajos, Szép Ernő, Mándy Iván, Hevesi András stb.). Kísérlet megszólalásra és elnémulásra c. kötete pedagógiai téren is szerencsésen hasznosítható, esszéisztikus, továbbgondoló és továbbíró olvasatok sorozatát kínálja egy-egy életmű apropóján. Kritikai reflexiói, recenziói többkevesebb rendszerességgel látnak napvilágot, megjelenés előtt álló regényéből egyelőre csak elszórt részletek olvashatók. Irodalmi interjúi szintén jelentősek. M; Tamarindusz, m., Dunaszerdahely 1994; Alacindruska, m., 1999; Kísérlet megszólalásra és elnémulásra, e. és tan., 1999; Dülle és Kandika, játékok iskolai színjátszóknak, 2003. Ir.: Benyovszky Krisztián: Hangulatanalízisek Cholnokytól Darvasiig = uő: Rácsmustra, 2001; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999), II., 2001; Kocur László: ívek és hálók, Új Forrás 2002/8; uö: Gyermekirodalmunk körül, Szőrös Kő, 2003/2; Kozsár Zsuzsanna: Sok szerep keres még több szerzőt, ÚSZ Könyvjelző, 2004/1. P. A. TÓTH Elemér (Hanva, 1940. jan. 14.): újságíró, költő, műfordító. Iskoláit szülőfalujában, Rimaszécsen és Tornaiján végezte, itt érettségizett 1958-ban. A po.-i Pedagógiai Főiskolán magyar-testnevelés szakon tanult, tanulmányait nem fejezte be. Diplomát zsurnalisztikából szerzett Bp.-en, 1969-ben. 1961-1962-ben a Szabad Földműves munkatársa, 1962-től az Új Ifjúság riportere, rovatvezetője, majd főszerkesztő-helyettese, ebből a tisztségéből 1971-ben politikai okokból leváltották, de 1976-ig a lap szerkesztője maradt. 1976-tól nyugdíjba vonulásáig a Tábortűz szerkesztője, rovatvezetője, majd főszerkesztője. - Első versét az Új Ifjúság közölte 1959-ben, ettől kezdve a 70-es évekig folyamatosan publikált verseket. Meghatározó élményforrása a szülőföld, a falu, a gyermek- és ifjúkor emlékei. A reflexív lírát műveli, versei az észlelt jelenség elemeinek összegéből, a friss érzékelés és a múlt emlékké fakult pillanatképeiből ötvöződnek. Fellépésétől kezdve prózát is ír, főként karcolatokat, novellákat. Költői ihlete a 70-es évektől egyre gyakrabban a gyermekolvasók felé fordul, egy évtized alatt a legsikeresebb és legtermékenyebb gyermekversköltőink közé emelkedett. Verseiből nem a tudálékos felnőtt szól, hanem az ihlet perceiben ismét gyermekké váló, a gyermeki világba beépülő, a gyermek szemével és tudatával a világra rácsodálkozó költő. Törekvése nyomán nyert ismét polgárjogot gyermekköltészetünkben a gyermeki észjárás, a pajkos derű, a játékos hangulat, anélkül hogy erőltetett nevelés, szájbarágó fegyelmezés kísérné. T. E. sikeres és termékeny műfordító, tevékenységét 1981-ben Madách Imre-díjjal jutalmazták. M.: A halak a mélyben úsznak, v., 1965; Ketten, v., 1966; Kérgek, v., 1969; Csillagrózsa, gyermekv., 1973; Sárga, mint a Nap, elb., 1975: Csillagménes, gyermekv., 1976; Tegnapelőtt, kiskedden, gyermekv., 1982; Őszi kert, vál. gyermekv., 1988; Mese az aranykalapácsról, mesék, 2002. Ford.: Ladislav Luknár: Dalos Jankó, mesejáték, 1966; Ján Bohúň: Felszakadt seb, r„ 1971; Ota Hofman: A kék elefántok órája, elb., 1971; Ivan Izakovič: Rekviem, r., 1972; Klára Jarunková: Légy a gazdim, kisfiú!, ifj. kisregény, 1974, 1978; Peter Jilemnický: Három mese, 1974; Vincent Šikula: Nyár derekán, r., 1975; Szergej Mihalkov: Kiscicák, leporelló, 1976, 1981; Jozef Kot: A középcsatár mennybemenetele, elb.. 1977; Juraj Háj: Rajzolok, leporelló, 1978, 1984; Vincent Šikula: Mesterek. r., 1979; uő: Muskátli, r., 1980; uő: Vilma, r„ 1980; uő: Mogyoróbokrok, r., 1982; Elena Androvičová: A Himalájától délre, útirajz, 1983; Vincent Šikula: A katona, r., 1984; Jan Truneček: Mindent bele!, r., 1986; Az ősz, szl. népköltés. 1989; A tél, szlovák népköltés, 1990; B. Pernecký: Állati állatkert, leporelló, 1991; B. Pernecký: Állati pletykák, leporelló, 1991; Hólyag-hólyag és barátai, népmese, 1991; Ondrej Sliacky: A kis Jézus, m., 1991. Ir.: Tőzsér Árpád: Fiatal költők sorakozója, ISZ 1963/5; Zalabai Zsigmond: „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?", ISZ 1979/9; Koncsol László: A csehszlovákiai magyar költészet a második világháború után. = K. L.: Nemzedékem útjain, 1988; Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980, 1982; Szeberényi Zoltán: Arcok és müvek, 1988. Sz. Z. 420
