Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
TÓTH Anikó, N. tás történetét (1860-1918) tárgyaló A magyar irodalom a szlovák kultúrában I. (Maďarská literatúra v slovenskej kultúre L, 2000) c. kötete. - Publikációs tevékenységet 1951-től folytat. Az ISZ-ben és az ÚSZ-ban is publikál. - Munkásságáért A szocialista kultúráért (1986) és a Pro Cultura Hungarica (1999) kitüntetést kapta, valamint az SZTA díját a tudomány os-népszerűsítő tevékenységért (1999). M.: Az elmúlt év magyar prózai alkotásai, tan., ISZ 1965/10; Figyelemre méltó szatíra, krit. (Dávid Teréz kötetéről), ÚSZ 1966. aug. 31.; Ilyenek is vagyunk, krit. (Duba Gyula kötetéről), ÚSZ 1966. jan. 23.; A novella jelentésstruktúrájáról. = A novellaelemzés új módszerei, Bp. 1971; O štýle slovenskej prózy (A szlovák próza stílusáról), 1975; A szlovák és cseh irodalom Fábry Zoltán írásainak tükrében, tan., ISZ 1984/5. Ir.: Fried István: O štýle slovenskej prózy, Helikon 1975/2; Csanda Gábor: Az irodalom időszerűsége, ISZ 1989/2; Fónod Zoltán: Szlovák tükörben, ISZ 1997/11-12; Niederhauser Emil: Szlovák tükörben, Regio 1997/3-4. F. Z. Tornaija és Vidéke - Tornaľa a okolie (Tornaija, 1991-től): a városi önkormányzat kétnyelvű havilapja. 1997-től regionális lap. 2003 dec.-tői a Tornaijai Városi Hivatal adja ki, korábban a tornaijai körzet községi hivatalai jelentették meg. Példányszáma a 90-es évek közepén 2000 volt. 1997-től kétnyelvű (10-10 o.). - Szerk.: Székesi Vince (1991); főszerk.: Székesi Vince (2003) F. Z. TOST Barna (Zboró, 1876. szept. 23. - Hejce [Mo.], 1951. júl. 10.): kat. pap, publicista, lapszerkesztő. A középiskolát Kassán, a teológiát Bp.-en végezte. Papi működése szinte teljesen Kassához kötődött: Fischer-Colbrie Ágost püspök titkára, majd a kassai székesegyház kanonokja és a város plébánosa volt; elnyerte a préposti és pápai prelátusi tisztségeket. A pol. életben is tevékenykedett: az Országos Keresztényszocialista Párt, majd az Egyesült Magyar Párt kassai szervezetének elnöke s a városi képviselőtestület tagja volt. 1939-ben a magyar parlament felsőházának tagjává nevezték ki. 1946 febr.-ban Madarász püspökkel együtt kiutasították Csehszlovákiából. Akkor már betegeskedett, s 1951-ben egy Miskolc környéki faluban meghalt. - A 10-es évektől publikált egyházi és világi lapokban; 1930-tól a Kassai Kath. Egyházi Tudósító kiadója és felelős szerkesztője volt. Egyházi vonatkozású művészettörténeti írásokat is publikált. T. L. TOST László (Zboró, 1875. ápr. 4. - Kassa, 1945. jan. 5.): politikus, publicista. A középiskolát, a gazd. akadémiát és a jogakadémiát Kassán végezte, s 1918 előtt a megyei közigazgatásban dolgozott. Az államfordulat után részt vett az Országos Keresztényszocialista Párt szervezésében, s 1933 és 1938 között Kassa helyettes polgármestere volt. Pol. írásai az ellenzéki magyar pártok sajtójában jelentek meg. A bécsi döntés után a magyar országgyűlés tagja s Kassa polgármestere lett, de már 1939-ben nyugdíjba vonult. Fia, T. Gyula őrnagy Horthy kormányzó szárnysegédeként részt vett a kiugrási kísérletben, s miután az kudarcba fulladt, főbe lőtte magát. T. L. a nyilasuralom idején védte az üldözötteket, amiért a nyilasok 1945 jan.-ban meggyilkolták. T. L. TÓTH Anikó, IN. (Zseliz, 1967. jún. 5.): író, meseíró, színműíró, irodalomtörténész. Selmecbányán érettségizett, majd a bp.-i Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar nyelvkönyvtáros szakán szerzett oklevelet 1990ben. Tanított a palásti (1991-1992), majd az ipolysági (1992-1995) alapiskolában, 1995-től az ipolysági gimnáziumban oktat. - 1983-tól publikál, az Iródia mozgalomba is bekapcsolódott. Meséit, ill. „mesketéit" (beleértve iskolai színjátékait is) a kritika magasra értékeli, nem mindennapi nyelvi-zenei, lírai megformáltságuknak, kompozíciós leleményeiknek köszönhetően. Jól szerkesztett köteteiben egy-egy alapvetően befogadó természetű, mesebeli, alternatív mikrotársadalmat teremt meg annak sajátos, varázsos nyelvi dimenzióival egyetemben, épp ezért meséi a felnőtt közönség számára is élvezetesek. Elbeszélései, novellái is rokoníthatók a balladisztikus mese, az allegorikus kifejezésmód groteszk, abszurd karak419
