Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Toldy Kör 1895 és 1923 között Po.-ban tanított. Török tárgyú elbeszélésein Jókai és Mikszáth erős hatása érződik; nemcsak a meseszövés módját vette át tőlük, hanem témái nagy részét is az ő történeteik alapján alakította ki. M: Abdul meg a pénz, elb., Komárom 1927; A tur­bán és egyéb elbeszélések, uo. 1925. T. L. TILKOVSZKY Béla (Lőcse, 1902. aug. 18. - Prága, 1978. ápr. 10.): művészettörténész, szerkesztő, művészeti író. 1920 után Bp.-en tanult közgazdaságtant, Bécsben az egyetem művészettörténeti szakán rendkívüli hallgató volt, Kassák Lajos és Jan Strzygovsky tanítot­ták. 1923-ban Csehszlovákiában megalapítot­ta és szerkesztette a rövid életű A Szép c. mű­vészeti folyóiratot. 1926-1928-ban a po.-i e­gyetemen František Žákavecnél folytatta mű­vészettörténeti tanulmányait, közben fran­cia-német szakot is végzett, s 1929-ben böl­csészdoktori címet szerzett. 1924-ig a Kassai Naplóban publikált, 1927-1928-ban A Reggel szerkesztője volt. 1928-1929-ben ösztöndíjjal Párizsban tartózkodott, a 19. sz. festészetével foglalkozott, Schneider és Fociilon előadásait látogatta. A 30-as években a po.-i rádió ma­gyar adásának munkatársaként művészeti és irodalmi műsorokat szerkesztett. A háború u­tán felváltva tartózkodott Prágában és Po.-ban, a magyar kulturális életben nem vett részt. Po.-ban 1956-1959-ben a Výtvarný život c. képzőművészeti folyóiratot, később Prágában nyugdíjba vonulásáig (1970) az Umění a re­mesla c. folyóiratot szerkesztette. Ir.: Hushegyi Gábor: A Szép (1923) - magyar nyel­vű művészeti folyóirat Csehszlovákiában, Fórum Társadalomtudományi Szemle 1. (1999) K. K. K. TOK Béla (Lakszakállas, 1936. máj. 15. ­Komárom, 1993. okt. 17.): helytörténész, mu­zeológus. Komáromban érettségizett (1955), a po.-i Pedagógiai Főiskolán magyar-történe­lem szakon diplomázott. 1959-1969-ben Zse­lizen, majd Dsz.-en volt gimnáziumi tanár. 1969-től 1988-ig a komáromi DMM dolgozó­ja, 1989-től haláláig komáromi iskolákban ta­nított. - Kutatási területe a régi fegyverek és erődrendszerek, valamint a komáromi céhek, mesterségek, iparosszervezetek történeti rend­szerezése. Az e témakörrel kapcsolatos cikkei, tanulmányai, ismeretterjesztő írásai hazai ma­gyar lapokban jelentek meg. M.: Még egyszer a komáromi mesterségekről, tan., ISZ 1979/7; A komáromi Jókai Egyesület 1912­1945, ISZ 1987/10, 1988/1; Komáromi kereskede­lem a 16. és a 17. században. = ÚMGY 4, 1985; Ví­zi molnárok, tan., Hét 1987/17-25; A komáromi szabók céhkönyve, tan., Néprajzi Füzetek. Tatabá­nya 1987; A komáromi járás, monogr. (többekkel), 1982. Sz. Z. Toldy Kör: po.-i konzervatív szellemű kultu­rális és irodalmi egyesület. Toldy Ferenc 50 é­ves írói jubileuma alkalmából alapították meg 1874-ben, Orosz László és Vutkovich Sándor kezdeményezésére. Ez utóbbi, három évtize­den át a kör egyik vezetője. Egy ideig Thaly Kálmán is az elnöke volt. Fő célja a magyar irodalom és művészet terjesztése és az állandó magyar színház létrehozása volt az akkor még német városban. Évente számos irod., tud. és műv. matinét és előadóestet rendezett, s irod. pályázatokat is gyakran meghirdetett. - Az ál­lamfordulat után 1920-ban újította fel tevé­kenységét, s továbbra is keresztény-nemzeti szellemben működött. Mivel a modern irod. áramlatoktól mereven elzárkózott, az általa szervezett irod. lapok (Új Auróra, Magyar Mi­nerva) a hagyományos realizmushoz ragasz­kodva nagy teret engedtek a dilettantizmus­nak, s az egyesület az irodalmilag igényes kö­rökben, főleg a baloldaliakban, népszerűtlen volt. Műkedvelő színjátszó csoportjai viszont nagy sikereket arattak, s a Németh István László vezette énekkarát Mo.-on és Ausztriá­ban is kiemelten méltatták. Ez az énekkar az­tán Bartók engedélyével a Bartók Béla Dal­egylet nevet vette fel. - A szlovák állam idején a beszűkült irodalmi élet fő szervezője lett, s első sikeres vállalkozása az olcsó és ízléses külsejű Toldy Kör-füzetek kiadása volt. A 7 al­sorozatból álló sorozatnak 1940-1943 között 43 füzetejelent meg: 12 szépirod., 31 iroda­lomtört., tört. és művelődéstört. írásokat tartal­mazott. Megérdemelten voltak népszerűek az ugyanezekben az években kiadott Toldy Kör­417

Next

/
Oldalképek
Tartalom