Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Tatran Magyar Üzeme Tatran Magyar Üzeme (1967-1968): 1967 jan.-ban alakult, gazdaságilag a Tatran (szlovák szépirodalmi) Kiadóhoz kötődött, kiadói programja megalkotásában azonban közvetlenül a Kiadói Főigazgatóság hatáskörébe tartozott. Első kiadványai közé tartozott Turczel Lajos forrásértékű könyve, a Két kor mezsgyéjén (1967). Vezetője Dobos László főszerkesztő volt. Ir.: Fónod Zoltán: Magyar könyvkiadás Csehszlovákiában. = uő:Tegnapi önismeret, 1986. Tavasz: szépirod. és krit. hetilap. 1919 márc.tól 1921 máj.-ig jelent meg Po.-ban, Kumlik Emil, majd Szeredai Gruber Károly szerkesztésében. Az első hosszabb ideig fennálló kisebbségi irod. orgánum volt, s szerkesztőit és idősebb munkatársait (főleg a sűrűn publikáló Albert Józsefet) a már avulóban lévő hagyományos nép-nemzeti irányzathoz való ragaszkodás jellemezte. Anyagi megalapozásában a po.-i nagyipari körökkel kapcsolatban lévő Árkádia irod. asztaltársaság tagjai is részt vettek, s a fellépő tehetségek közül Márai Sándor, Mécs László, Szvatkó Pál és Tamás Mihály írtak bele. A lap versanyagában szlovák és cseh fordítások (szlovák népdalok, Sládkovič-, Vajanský- és Vrchlický-versek) is találhatók. T. L. Tavaszi Parlament: a csehszlovákiai magyar kult. egyesületek kongresszusa. Demokratikus és antifasiszta szellemiségű megmozdulás volt, melyet a Magyar Szellemi Társaság képviseletében Barta Lajos és Bólya Lajos kezdeményeztek. Első összejövetelén, 1936. ápr. 18-19-én Ersekújvárott szinte az összes kult. egyesület részt vett. A baráti légkörben folytatott megbeszéléseken kimondták a kongreszszus rendszeresítését, és 10 pontból álló határozatot fogadtak el. A határozat teljesítésére és további akciókra azért nem kerülhetett sor, mert az 1936. dec. 6-8-i második, komáromi összejövetelen a jobboldali kult. szervezetek az egyesült ellenzéki pártok felhívására már nem jelentek meg. E csszl. magyar kezdeményezésnek jelentős ösztönző hatása volt Erdélyben, ahol a Vásárhelyi Találkozó néven ismert hasonló megmozdulás tartósabb sikert ért el. Ir. : Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967. T. L. TELEK A. Sándor (Fülek, 1880. aug. 5. Rimaszombat, 1942. okt. 9.): költő, publicista. Szegény sorsú iparoscsaládban született, asztalosnak tanult, autodidakta költő, újságíró, politikus, a kisebbségi magyar ellenzéki pártok rimaszombati képviselője, helyi lapok szerkesztője volt. - Első versét, mely a Gömöri Hírlapban jelent meg 1902-ben, a szegedi Kossuth-szobor körül kialakult botrány ihlette. Ezt követően gyakori munkatársa volt a helyi lapoknak, versei, rövid szatírái, társadalmi és gazdasági vonatkozású cikkei jelentek meg. 1911 -ben többedmagával megalakította a Vagyunk c. irodalmi társaságot és az azonos című, mindössze fél évig megjelenő lapot. 1919 márc.-ban a csehszlovák hatóságok lllavára internálták, héthavi fogság után szabadult. Hazatérte után harmadmagával létrehozta a Gömöri Egyetértés c. lapot. Költőként az Új Auróra köréhez tartozott, konzervatív és nemzeti szellemű, romantikus lírát művelt Petőfi és Ady szellemében, műkedvelő színvonalon. M: Felhős ég alatt, v., Rimaszombat 1911; Egyre borúsabb napok, v., uo. 1920; Egy morzsa történelem (illavai fogságának emlékei), uo. 1922; Őrtűz, v., uo. 1928; Isten tenyerén, v., uo. 1937. Ir.: Magyar irodalmi lexikon (szerk. Ványi Ferenc), Bp. 1926; Kemény Gábor: így tűnt el egy gondolat, Bp. 1940; Csanda Sándor: Első nemzedék, 1968; Fónod Zoltán: Üzenet, Bp. 1993, Po. 2002. Sz. Z. TELEKINÉ NAGY Ilona (Terbeléd, 1933. dec. 27.): nyelvész, egyetemi docens. Komáromban érettségizett (1953), a po.-i Ped. Főiskolán tanári oklevelet (1957), a prágai Károly Egyetemen bölcsészdoktori címet (1974), a Komenský Egyetemen pedig 1984-ben kandidátusi fokozatot szerzett, 1994-ben a nyitrai egyetemen habilitált. - 1957 és 1965 között a fiileki gimnáziumban, 1965/66-ban a ghymesi alapiskolában, 1966- 1968-ban a nyitrai gimnáziumban tanított, majd 1968 és 2002 között, 412