Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Táncsics Mihály Kör M: Szőke, kisr., Kassai Napló 1921; Novelláskönyv, elb., Kassa 1923; Tavaszi vallomás, elb., Berlin 1926; Szép Angéla háza, r„ 1927; Mirákulum, r„ Kassa 1932; Szép szerelmes nyár, r., Kassa 1936; Két pan közt fut a víz, r.. Bp. 1936; Sziklán cserje, elb., 1937; Maris, r., Bp. 1944. Ir.: Fábry Zoltán: T. M.: Novelláskönyv. = F. Z.: Öí 1; Féja Géza: T. M. írói fejlődése, MI 1933/7; Illés Endre: Szlovenszkói magyar könyvek, Ny 1933; Váj lok Sándor: T. M., Uj Élet 1934, 653-656; Fábry Zoltán: Szlovenszkói novellák, Korunk 1938/2. = F. Z.: Öí 5; Vass László: Két part között fut a víz, MÚ 1936/9; Fábry Zoltán: Korlátok és Korláthok ellen, A Reggel 1927. máj. 8. = F. Z.: Öí 2; Balla Gyula: „Korlátok és Korláthok ellen". T. M. életmüvéről. ISZ 1988/9; Kemény Gábor: így tünt el egy gondolat, Bp. 1940; Csanda Sándor: Első nemzedék, 2. kiad. 1982; Fónod Zoltán: Üzenet, Bp. 1993, Po. 2002. Sz. Z. Táncsics Mihály Kör; Táncsics Kör. a Magyar Fiatalok Szövetségéhez tartozó népfrontos szellemiségű prágai egyetemista csoport. A 30-as évek közepétől HMAF (Haladó Magyar Akadémikusok Frontja) néven működött, Táncsics nevét 1936 őszén vette fel. Vezetői Wein Gyula, Händler György, Wirkmann Dénes, Adriányi László, Fülöp Éva, Holländer Lajos voltak. Mintaképüknek a Sarlót tekintették, s megpróbálkoztak a szociográfiai vándorlások felújításával és értelmiségi (orvosi, irod.-ped., művészeti-esztétikai és nemzetgazd.) szakcsoportok alakításával. Ir.: A Táncsics Kör szociográfiai útra indul, MaN 1937. máj. 19.; A Táncsics Kör évnyitója, MaN 1937. nov. 3. J L TANKÓ László (Rimaszombat, 1934. dec. 21.): neveléstudományi kutató, tanár, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte, a magyar tanítási nyelvű iskolák megnyitása után átiratkozott Fülekre, itt érettségizett (1954), a Komenský Egyetem BTK-án magyar-szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1959), uott doktorált (1977-ben), majd 1985-ben Bp.-en a neveléstudományok kandidátusa lett. 19591961 között a nagymegyeri gimnáziumban tanított, majd 1961/63-ban a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó (SZPK) szerkesztője lett. 1963-tól 1999-ig a po.-i Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa, tudományos kutató, 1985-től a magyar tanítási nyelvű iskolák csoportvezetője. Kutatási területe a középiskolai magyar irodalomtanítás. Számos oktatási reformban vett részt, a magyar irodalomtanítás kérdéseivel, a tanítás és a tananyag humanizálásával foglalkozott. Több tankönyv és módszertani segédkönyv társszerzője, és a szlovák-magyar szótár szerkesztője. Társszerzője volt többek között a 80-as évek gimnáziumi magyar irodalmi tankönyveinek. M: Obrázkový slovník slovenského jazyka, tankönyv, 1969, 1983; Fábry Zoltán élete képekben, Hét 1970/27-33; Magyar írók arcképei 1450-1945, segédkönyv, 1971; Maďarsko-slovenský a slovensko-maďarský slovník [Magyar-szlovák és szlovák-magyar szótár] (Chrenka Edittel közösen), 1973, 1990; A híd szerepe az irodalmi nevelésben, Hét 1974. febr. 9.; Magyar irodalomtanítás Csehszlovákiában, Magyar Nyelvőr 1980; A gimnáziumi irodalmi oktatás korszerűsítése Csehszlovákiában, Pedagógiai Szemle 1981; Az irodalomtanítás eredményei és távlatai a középiskolában, Nevelés 1990/5; Hiányzó szemelvények, segédanyag a megújult irodalomtanításhoz, Dsz. 1991- 1993; Kultúra maďarskej národnostnej menšiny - Multikultúme prostredie v SR (A magyar nemzetiség kultúrája), 2001; Szótárak: Szlovák-magyar/Magyar-szlovák Pedagógiai Kisszótár, 2000; Szlovák-magyar kéziszótár, Nagymegyer, 2002. Ir.: Horecký, Ján, DrCs: Jazyk a reč, 1975. F. Z. TankönyvirodaJom: 1. (1920-1938): A csszl. magyar nyelvű tankönyvírás 1920-ban kezdődött. A csszl. állam a békeszerződésekkel egy időben aláírt kisebbségvédelmi szerződésekben az anyanyelvű iskolai oktatás biztosítására is kötelezte magát, s ehhez hozzátartozott a nemzetiségi tankönyvek kiadása. Ennek beindítását az is siettette, hogy a hatóságok a régi mo.-i tankönyvek szellemét irredentának tartották. Az irredentizmus létének és veszélyének túlhangsúlyozása a tankönyvírók kiválasztását is befolyásolta, ezáltal sok esetben szakmailag gyenge szerzők kaptak megbízást. A tankönyveket az állami Csehszlovákiai Pedagógiai Könyvkiadó adta ki Prágában (majd Szlovákiában is). Mivel a magyar elemi iskolák nagy része felekezeti volt, néhány könyvet (főleg hittan- és olvasókönyvet) a felekezetek 408
