Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
SZŰCS Enikő jelent meg egyetlen kötete, Virágmajális címmel. A kötet verses meséinek színvonala egyenetlen, a kezdő író erényei és fogyatékosságai egyaránt kimutathatók bennük. Közírói tevékenységében a váltást 1968 májusa jelentette, amikor korábbi külpolitikai érdeklődését a nemzetiségi és társadalompolitikai kérdések irányában tágította. Egyike volt azoknak, akik az ÚSZ hasábjain a Csemadok Állásfoglalása mellé álltak. Politikai állásfoglalásai miatt 1970-ben távoznia kellett a szerkesztőségből. ír.: Csanda Sándor: Megalkuvás nélkül, ÚSZ 1954. dec. 18.; Fábry Zoltán: Gyermekmesék, krit., ÚSZ 1955. dec. 8. F. Z. SZŰCS Enikő (Érsekújvár, 1971. jún. 2.): költő, író, performer. 1997-ben a Nyitrai Konstantin Egyetemen szerzett magyar-képzőmüvészet szakos tanári oklevelet. Jelenleg Udvardon él és ott is tanít. 2004-ben Posonium Irodalmi Díjat kapott. - Performance-akcióival 1996-tól lép a nyilvánosság elé, verseket 1998-tól publikál. A Nyugtalan indák c. antológiában mutatkozott be. Neoavantgárd versvilágában elsősorban a testiség tematizálódik. Az alternatív művészeti irányzatok mellett a szürrealizmus szimbólumrendszeréből is merít, az egyén önmegvalósítási és létlehetöségeire kérdez rá. Nem mondja ki a nevét c. kötetében rövid prózai levelekből alkot meg egy lazán összefüggő történetet. A szövegek többnyire önéletrajzi jellegűek, a vallomásos hang uralkodik bennük. M.: Angyal, v., 2000; Nem mondja ki a nevét, elb., 2000. Ír.: Tomkiss Tamás: Szex egy angyallal, IV. 2000/7 B. Zs. SZÜLLŐ Géza (Budapest, 1873. febr. 5. Kisfalud, 1957. júl. 28.): politikus, az MTA levelező tagja. Jogi tanulmányai elvégzése után pol. pályára lépett, s már 1918 előtt országgyűlési képviselő volt. Az államfordulat után egyik megalapítója, képviselője és 1936-ig elnöke volt az Országos Keresztényszocialista Pártnak. Nagy szerepe volt a Magyar Nemzeti Párttal való szövetség létrehozásában, de a két párt közti vitákat főleg az ő mereven negativista ellenzékisége okozta. A prágai parlament legjobb szónokai közé tartozott, s nemzetközi viszonylatban is ismertté vált. Elnöke volt a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Ligák Szövetségének, s alelnöke az Európai Nemzetiségi Kongresszusnak. Mivel e kongresszus számára ő dolgozta fel a kisebbségi sérelmeket, tisztelői a csszl. magyarság nagykövetének nevezték. A bécsi döntés után a magyar kormány a felsőház örökös tagjává és titkos tanácsossá nevezte ki. - A két vh. közötti csehszlovákiai magyar politikai publicisztika kiemelkedő képviselője volt. 1943-ban a régi magyar parlamenti élet humoros epizódjaiból összeállított könyve jelent meg. M; Die Nationalitäten in den Staaten Europas (társszerző, szerk. Ewald Ammende), Wien 1931; A T. Ház humora - Kivonat a Parlamenti Naplókból, Bp. 1943. Ir.: Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967, 1983; Popély Gyula: Ellenszélben - A felvidéki magyar kisebbség első évei a Csehszlovák Köztársaságban 1918-1925, 1995; Brogyányi Judit: Kicsi históriák a régmúltból - Sz. G. elfelejtett könyve. Vasárnap 1996/20; Eller Ferenc: Nemzetközi kisebbségi kongresszusok a két világháború között, Regio 1996/3. T. L. Szülőföldünk: honismereti havilap középiskolások részére. 1936-tól 1938-ig jelent meg Po.-ban, főszerkesztője Szepessy Sándor, felelős szerkesztője Stelczer Lajos volt. Több írást publikált benne Manga János néprajzkutató. Középiskolásoktól is közölt szülőfalujukról készített néprajzi, történeti és földrajzi ismertetéseket. T. L. SZÜTSY Lóránt (Pozsony, 1914. jún. 26. Nagytapolcsány, 1991. aug.): vadászíró, tanár. A po.-i magyar gimnáziumban érettségizett, bölcsészettudományi tanulmányait Prágában és Po.-ban végezte. 1936-1945-ben a po.-i magyar gimnázium tanára volt. Részt vett a szlovák nemzeti felkelésben (1944). 1946-tól a tapolcsányi szlovák gimnáziumban tanított német, angol, francia és latin nyelvet. Vadászati cikkeit szaklapokban közölte (Vadászlap, Poľovníctvo a rybárstvo, Nimród). M: Slovensko-nemecký a nemecko-slovenský po402
