Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
SZŐKE József SZŐKE József (Nyitranagykér, 1928. szept. 16.): bibliográfus, szerkesztő, író. A bp.-i Kereskedelmi Középiskolában érettségizett (1948), 195l-l955-ben magyar-történelem szakot végzett a Szlovák Egyetem Pedagógiai Karán. 1950-1952-ben a CSISZ szlovákiai KB magyar osztályának nevelési előadója, 1952-től 1969-ig az Új Iijúság főszerkesztője, 1969-ben rövid ideig a Csemadok KB főtitkára volt, ugyanebben az évben politikai okokból leváltották, publikálási jogát megvonták. 1970-1972-ben a Hét munkatársa, 1972-től nyugdíjazásáig (1990) a Csemadok központi levéltárosa és könyvtárosa volt, 1995 dec.-től az Eletünk főszerkesztője. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának. - Az 50-es évek legelején kapcsolódott be az újjászülető irodalmi-kulturális életbe. Mozgalmi ihletésű cikkeket, riportokat, tudósításokat írt az akkor induló ifjúsági lapokba. Szépíróként is agitatív feladatokat vállalt, sematikus, elnagyolt egyfelvonásosokat írt az Alkotó Ifjúságba. Elbeszéléseit, karcolatait ugyancsak az osztályharcos szemlélet hatja át. Az Új hajtások. Fiatal szlovákiai magyar írók és költők antológiája (1953), címen szerkesztett kötete a „harmadvirágzás" induló tollforgatóinak első fellépése volt. Az 50-es években írt elbeszélései kötetben is megjelentek. A 60as években regényt írt Katicabogár címen az ifjúmunkások környezetéből: az egy kőműveslány naplójára épülő mondanivaló sok tanulsággal, de kevés meggyőző erővel s művészi hatással bír. Közlési moratóriuma enyhültével műfajt váltott, sikeres meséket írt Aiszóposz, a magyar népmesék és az állatmesék modorában. Életművének csúcsa a csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiájának (1945-1985) összeállítása. M.: Az asszony vár, elb., 1959: Katicabogár, kisreg., 1964; A csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiája 1-4, 1982-1992; A síró hóember, m., 1985; A napraforgóvá változott leány, m., 1989; Ki kicsoda Kassától Prágáig?, lex., szerk. többekkel, Szekszárd 1993; A hencegő nyúl, m., 1995. Ir.: Fábry Zoltán: Fiatalok antológiája. = F. Z.: Öí 7; Koncsol László: Az asszony vár, ISZ 1959/2; Tolvaj Bertalan: Az asszony vár, ÚI 1959. aug. 18.; Tankó László: Az asszony vár, ISZ 1959/2; Szabó Béla: Az asszony vár, ÚSZ 1959. aug. 19.; Fónod Zoltán: Katicabogár, ISZ 1965/1; Käfer István: Katicabogár, Hét 1964/44; Derne László: A szerepvállaló kellékei és buktatói, ISZ 1966/2; Dusza István: Egy bibliográfia lapszéleire, ISZ 1982/9; Szeberényi Zoltán: Arcok és művek. Negyven arckép a szlovákiai magyar irodalomból, 1988. Sz. Z. SZŐNYI Endre; Zapletal (Jászberény, 1885. okt. 13. - Pozsony, 1968. aug. 23.): műépítész, művészeti író. Tanulmányait Bp.-en, Wintherturban és Párizsban folytatta. A Szőnyi nevet 1918-ban vette fel. Az 1. vh. után Po.-ban telepedett le, ahol Wimmer Ferenc műépítésszel közös tervezőirodát nyitott (1919). Vezetőségi tagja volt a CSMTIMT-nek. - Legfontosabb po.-i művei: első világháborús emlékmű a Murmann-magaslaton (1925), a Lőrinc-kapu utcai Central Passage (1928-1929), a Pallehner áruház, saját családi háza (kiállítóteremmel) a Káptalan utca 12. sz. alatt (1926). Jelentősebb pöstyéni épületei: Villa Anna (1927), Villa Riviera (1928), az Éva strand (1934) stb. - Jelentős műve a Forum c. folyóirat szerkesztése és kiadása (1931-1938), amivel a Kunstverein bízta meg. Más hazai magyar és német lapokban is publikált. Tak rástla Bratislava (1967, 1976) c. könyvében a Felvidék 1848 és 1918 közötti építészettörténetével foglalkozott. Magyar nyelvű kéziratát Cyril Koričanský fordította szlovákra. Az eredeti kézirat csak 1995ben jelent meg Pozsonytól Kassáig címmel, Hushegyi Gábor szerkesztésében és Kubička Kucsera Klára utószavával. K K. K. Szőrös Kő (1996. okt.-től): alcíme szerint irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat, 2. számától kezdve az AB-Art Kiadó gondozásában jelenik meg. Első száma a bp.-i Tiszavirág c. kulturális folyóirat különszámaként jelent meg, első önálló száma 1996. decemberében látott napvilágot, a főszerkesztő megjelölése nélkül. 1997-től negyedévenként, később kéthavonta jelenik meg. A budapesti Sárkányfű és Tiszavirág mintájára megalkotott, elsősorban egyetemista célközönségnek szánt, szinte csak füzetnyi diáklap fokozatosan alakult át irodalmi folyóirattá, ám eklektikus jellege mindmáig megmaradt. Elsősorban szépirodal400
