Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Szlovákiai magyar ki kicsoda KMG Dsz.; 2002. november 16. - dec. 13.: Egy híján tíz (10-1), (leporello) Kassa; ismé­telve 2003-ban Losoncon, Salgótarjánban; 2003. nov. 21. - dec. 2.: Jel és szimbólum (le­porello), Art - Ma Galéria, Dsz.; 2004. máj. 28. - jún. 29. Illusztrált könyv VII. (kataló­gus), KMG Dsz.; 2004. okt. 2.-31.: Múló és állandó, tagsági kiállítás, CSM Dsz., 2004. okt. 14. - nov. 7.: Itt és most, csoportos kiállí­tás, Limes Galéria, Komárom. Ír: Kubička Kucsera Klára: Képünk — Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, 1999, valamint az egyes kiállításoknál feltüntetett katalógusok. K. K. K. Szlovákiai magyar ki kicsoda: életrajzgyűj­temény. A po.-i AB-Art kiadásában jelent meg 2001-ben, A szerkesztők - szándékaik szerint - a Ki kicsoda Kassától Prágáig? (A századvég magyarsága sorozat, a Révai új nagylexikona I. segédkönyve, Szekszárd 1993) c. kiadványt követték, s a felhasznált irodalomban nyilván­valóan szerepel A cseh/szlovákiai magyar iro­dalom lexikona 1918-1995 is, mely 1997-ben jelent meg. A kiadványban jobbára megtalál­hatók a szlovákiai magyar közélet, kultúra és tudomány képviselőinek fontosabb adatai. For­mátumában, tipográfiai megoldásaiban és a pa­pír minőségét illetően a kiadó szokatlan megol­dást választott, a hasonló jellegű kézikönyvek ugyanis „szerénységükkel" kezelhetőbbeknek tűnnek. A kiadványon a kelleténél jobban érző­dik a másodlagosság. Adatai egy része túlságo­san igazodik a „forrásokhoz", olyannyira, hogy a megjelenés, ill. az adatgyűjtés lezárulásának ideje (2001. okt.) ellenére az adatok (gyakran) megrekednek az 1990-es évek elején, közepén. Arra is van példa, hogy meghatározó szemé­lyek vagy nem kerültek a kötetbe, vagy a szó­cikk túlságosan kevés információt nyújt róluk. Hasznos az intézmények, szervezetek adatai­nak közlése, nem világos azonban, hogy egy­egy személy, intézmény/szervezet milyen szempont alapján került be, és mások miért maradtak ki. Az egyes szócikkek szerzői nin­csenek feltüntetve, csak a munkatársak felsoro­lásából ismerhetjük meg a közreműködőket. ­Főszerk.: Balázs F. Attila; szerk.: Ardamica Andrea és Ardamica Zorán. F. Z. Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma (2002. júl. 1.): A szlovákiai magyarság törté­netét, népi kultúráját, hagyományait és értéke­it képviselő, reprezentatív múzeumi intéz­mény. A 90-es években létrejött nemzetiségi múzeumok és dokumentációs központok min­tájára (Zsidó Múzeum, a Kárpáti Németek Mú­zeuma, a horvát és a cseh dokumentációs köz­pont) ez az új szakintézmény is dokumentációs központként alakult meg, a Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma önálló osztálya­ként (Magyar Kultúra Dokumentációs Köz­pontja néven). Egyévi tevékenység után, 2002 júl.-tól új alapítólevelet kapott, amely szerint azóta Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma néven, a Szlovák Nemzeti Múzeum önálló egységeként működik. - Az intézmény köz­pontja Po.-ban, a Brämer-kúriában van. 2003 jan.-tói a múzeumhoz tartozik az alsósztrego­vai Madách-kastély, valamint a szklabonyai Mikszáth-emlékház. A két emlékházat a kék­kői Játék- és Bábmúzeumtól vették át. - Jelen­tős részt vállal az irodalmi hagyományok ápo­lásában és a kortárs magyar irodalom megis­mertetésében. 2004-ben, Balassi Bálint szüle­tésének 450. évfordulója alkalmából kiállítást szerveztek a múzeum kiállító termeiben.­Igazgató: Jarábik Gabriella (2002 okt.) F. Z. Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság —» Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Szlovákiai Magyarok Képes Naptára (1939­1944): a po.-i Toldy Kör évi kiadványa, célja a szlovákiai magyar képzőművészek müveinek reprodukálása és népszerűsítése volt. Álló Gyula, Angyal Géza, Bártfay Gyula, Blana­rovits József, Csengeli-Staudt Mihály, Flache Gyula, Hermély Viktor, Pálffy Péter, Polányi Károly, Rákosi Ernő és mások mü­veit közölte. Ir.: Turczel Lajos: Tanulmányok és emlékezések, Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmű­velődési Szövetség —» Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége 394

Next

/
Oldalképek
Tartalom