Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
SZITÁS! Ferenc tó András, Puntigán József, Siposs Jenő, Soóky László, Szigeti László, Szilvássy József, Szuchy M. Emil, Takács Ernőd, Tóth László, Vass Ottó, Zalabai Zsigmond stb.). A színjátszásnak és színházi irodalomnak ezt a sokszínűségét, folyamatos differenciálódását a kommunista kultúrpolitikát hatálytalanító 1989-es rendszerváltás tovább fokozta. Gyors változások főleg az amatőr színjátszásban mutatkoznak, ahol az egykori hagyományos formák teljesen háttérbe szorultak, a kísérletező csoportoknak országos szervezete alakult (Szlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Társasága, 1996 nov.-től Pódium Színházi Társaság), s néhány csoport - köztük az 1988-ban létrejött losonci Kármán József Színkör-versenyhelyzetbe került a szintén aktivizálódó hivatásos színtársulatokkal. Ezt a rendkívül élénk kibontakozást azonban nemcsak a piacgazdálkodásra való áttérés gazd. nehézségei fékezik, hanem 1993-tól a magyar kult. élet (színház, sajtó, könyvkiadás) költségvetési támogatásának drasztikus csökkentése is. 1989 után (több-kevesebb rendszerességgel) színikritikával foglalkoztak: Dráfi Anikó, Forgács Miklós, Hizsnyan Géza, Juhász Dósa János, Juhász Katalin, Kocur László, Lakatos Krisztina. Ir.: Kultsár Miklós: A szlovenszkói magyar színészet, Tűz 1921/1-2; Antal Sándor: Nyílt levél a Színház ügyében Szlovenszkó teljhatalmú miniszteréhez, Nemzeti Kisebbségek 1922/3; Faragó Ödön: írások és emlékek, Ungvár 1933; Z.: A magyar színészet problémái Szlovenszkón és Ruszinszkón, MÍ 1934/3; Háber Zoltán: A színjátszást így kezdjük, Az Út 1934/10; Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938, Bp. 1938; Párkány Lajos: A szlovákiai magyar műkedvelő színpadok munkája. = A szlovákiai magyarság élete 19381942, Bp. 1942; Botka Ferenc: Munkásszínjátszásunk hagyományaiból, Hét 1960/23; Vita a csehszlovákiai magyar színjátszás és drámairodalom helyzetéről, ISZ 1960/1; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967; Szilvássy József: 20 éves a Magyar Területi Színház, ISZ 1973/2; Kováts Miklós: Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918-1938, 1974; Kmeczkó Mihály: Színházi kritikánkról kritikusan, ISZ 1977/2; Mészáros László: Nyitott tétel, 1977; Szilvássy József: Ne csak szép szavakkal..., ÚSZ 1982. okt. 15.; Tóth László: A felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar hivatásos színjátszásról, ISZ 1983/2; Dusza István: A mindennapok és a történelem dramaturgiája, ISZ 1986/8; Klimits Lajos: Néhány megjegyzés a drámáról és színjátszásról, ISZ 1987/8; uő: Fejezetek a színjátszás pszichológiájából, 1976; Tóth László: Párhuzamok, kitérők, tan., Tatabánya 1991; Hizsnyan Géza: Rendkívüli deficit, s a színészmesterség Mohácsa, Kalligram 1992/2-3; Dusza István: Nézőtéri napló 1981-1990, 1992; Hizsnyan Géza: Jó rendező kerestetik. Kalligram 1994/3; Paulovics János: Fejezetek a párkányi műkedvelő színjátszás történetéből, Párkányi Szemle 1993 (szerk. Himmler György); Tóth László: A csehszlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918-1998. Köz-művelődés-történet, Bp. 2000. T. L. SZITÁSI Ferenc (Ekecs, 1943. jan. 16. Nagy lég, 1986. okt. 11.): költő. Alapiskoláit szülőfalujában, a tanítóképzőt Rozsnyón végezte. Nyitrán, levelező hallgatóként, magyarszlovák szakos tanári oklevelet szerzett. 1967től Nagylégen tanított, 1975-től haláláig járási tanfelügyelő volt Dunaszerdahelyen. - A 60as évek második felében jelentkezett versekkel, de a verskedvelő olvasók a Vetés-csoport fellépése, majd az Egyszemű éjszaka c. antológia megjelenése nyomán ismerték meg a nevét. Egy sajátos tájegység és emberének költője kívánt lenni. Az ún. metaforaiskola követőjeként próbálta költői képekbe, főként metaforákba öltöztetni a csallóközi lét szellemi és természeti vonatkozásait. Túlságosan tapad azonban a felszínhez, gesztusai leíró s nem elemző jellegűek, a sokszor találó és hatásos képek nem tárják fel a lényeget, nem állnak össze szerves, „részek nélküli" (József Attila) müegésszé. Viszonylag rövid alkotói korszaka nem tette lehetővé számára a költői-művészi és szemléleti kibontakozást, önmagára találást. M.: Hullámverésben, v., Po. 1975; Egyszerű leltár, v., posztumusz kötet, uo. 1993. Ir. : Tőzsér Árpád: A Vetés-csoportról. = uő: Az irodalom valósága, 1970; Balla Kálmán: Féleredmény, ÚSZ 1976. máj. 14.; Varga Imre: Kaleidoszkóp, Hét 1976/5; Mészáros Károly: Költő volt, kortársunk volt, ISZ 1986/12; Zalabai Zsigmond: Verstörténés, SZITNYAI József Mészáros József 392
