Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Szeredás Ernővel közösen írt zenés színdarabjai, tárcanovellái {Ez Pozsony/, 1912; Pressburgtól Pozsonyig, 1914) sikert arattak a helybeli közönség körében. A Híradó folytatásokban közölte A szivárványhíd c. regényét. A Princessin Traulieb c. dal- és táncjátékát Fischer Károly zenésítette meg. M.: A szivárványhíd, r., Híradó 1925; A knídoszi lány, v., 1929. Ir.: Fejek. Csehszlovákiai magyar írók arcképalbuma, 1929; Sz. G. K., Híradó 1936. jan. 5.; Csanda Sándor: Első nemzedék, 1968; Fónod Zoltán: Üzenet, Bp. 1993, Po. 2002. Sz. Z. Szeredás: keresztényszocialista szellemiségű független társad., gazd. és irod. hetilap. 1931 okt.-től 1932 febr.-ig szórványosan jelent meg Kassán, felelős szerkesztője Lauschmann Ottó volt. T. L. SZERÉNYI Ferdinánd; Sz. Nándor (Pozsony, 1886. okt. 15. - uo., 1938. máj. 23.): ped. író, lapszerkesztő. Kassán érettségizett, Bp.-en földrajz-természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett, majd Miskolcon tanított. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak bukása után Ausztriába, onnan Csehszlovákiába emigrált. 1921 és 1931 között az ungvári ruszin gimnáziumban, 1931-től a Po.-i tanítóképző, majd a Po.-i Állami Magyar Reálgimnáziumban tanított (az előbbi helyen rövid ideig igazgató is volt). A 20-as években Ungvárott a Néplapot és a Magyar Iskola c. tanügypol. lapot szerkesztette. Az 1931-ben alakult CSMTIMTnek vez. tagja, lapjának, a Magyar Figyelőnek pedig felelős szerkesztője volt. - Már 1918 előtt sokat publikált, s az első CSSZK magyar sajtójában gyorsan közismertté vált a neve. Olyan emigráns volt ő, aki az állam iránti lojalitást nem tévesztette össze a szervilizmussal. A kisebbségi sérelmeket számon tartotta, s az iskolaügyet vizsgálva részletes statisztikai kimutatásokat készített a szlovák iskolákba járó magyar gyermekek aggasztóan növekvő százalékarányáról. Szociográfiai kutatásokat is végzett; Po.-ban Jarnó Józseffel szociográfiai előadásokat tartottak a magyar egyetemistáknak, s útmutató könyvet állítottak össze nekik a gyakorlati tennivalókról. A ped. irodalomban folyamatosan tevékeny volt, tankönyveket írt, a Magyar Figyelőben szerkesztette a Komenský- és Masaryk-breviáriumot. 1934ben ő állította össze A csehszlovákiai magyar tanítók almanachját, amely statisztikai táblázatokkal kiegészített tanulmányokat tartalmazott a nyugat-szlovákiai iskolák helyzetéről, Függelékében pedig több mint 700 tanító fényképét közölte. E kiadványba Sz. kiemelkedő pedagógusokról (Szókratész, Giordano Bruno, Apáczai Csere János, Masaryk) írt eszszéket. M: Tennivalók a falun (Jarnó József és Sz. F. előadásai), 1932; Bene község jelene és múltja, szociogr. tan. (Mónus Gyulával), Beregszász 1934; A serdülőkor problémái, tan. (Krammer Jenővel és Szalatnai Rezsővel), 1932. Ir.: Kovács Endre: Tanítói almanach, MF 1934. 157; sz. v. (Szombathy Viktor): Bene község jelene és múltja, MÍ 1935/1; V. L. (Vass László): Sz. F. halálára, MaN 1938. máj. 26. T. L. Szfinksz: grafológiai folyóirat. 1920. máj. 1jén egy száma jelent meg Po.-ban, Szilárd Rezső szerkesztésében. T. L. SZIGETI László (Dunaszerdahely, 1949. máj. 26.): író, újságíró, szerkesztő, könyvkiadó. Pozsonyban vendéglátóipari szakiskolát végzett (1967), a 70-es évek elején a komáromi gimnáziumban (lev. oktatás) érettségizett. A Csallóköz c. járási lap munkatársa (1973), majd az Új Szó szerkesztője (1975-1980) volt. A kassai Thália Színpadon 1981-től dramaturgként s egy ideig művészeti vezetőként dolgozott. Munkáját a dramaturgiai és színpadi tudatosság, a kreatív színház és a magas szintű színházi élmény megteremtésének igénye jellemezte. - 1983-tól 1989 nov.-ig a Nő szerkesztője volt. 1989 nov.-tői 1990 jún.-ig a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Politikai Mozgalom Koordinációs Bizottságának tagja, ugyanakkor az FMK (Független Magyar Kezdeményezés) alapító tagja és alelnöke. Egyik megalapítója s kezdettől fogva igazgatója a Kalligram Könyvkiadónak. - Kezdetben elbeszéléseket közölt az Új Szóban és az ISZ-ben. Könyvis386
