Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Szent Ágoston Társulat Béla) eluralkodott „viszony"-témát, a házasságon kívüli kapcsolatokat. Ennek polgári változatát az antológiadarabbá lett Nyárelőben lelkileg megsebzett kamaszgyerekek szemén keresztül mutatja be, paraszti változatát pedig a nyers naturalizmusú Szerelmi történetben, melynek anyagát férje ügyvédi praxisából merítette. A Madách Kiadó a Csillag a homlokán c. kötetet a Csehszlovákiai Magyar írók sorozatban adta ki (Po.-Bp. 1982). M. Az utolsó úr, r., Bp. 1927; Csillag a homlokán, r., uo. 1930, 2. kiad. 1982; Jedviga kisasszony, elb., uo. 1933; Egyszer élünk, r., Bp. 1935; Lesz-e gyümölcs a fán?, r., New York 1948. Ir.: Illés Endre: Az utolsó úr, Ny 1928, 78; r. r. (Császár Elemér): Regény a megszállott Felvidék életéből, Budapesti Szemle 1931, 153; Móricz Zsigmond: Amire Istennél sincs bocsánat, Ny 1931, 121; Kassák Lajos: Csillag a homlokán, Ny 1931, 56; Kardos László: Jedviga kisasszony, Ny 1934, 285; Antal Sándor: Jedviga kisasszony, MF 1934/3-4; Schöpflin Aladár: Egyszer élünk, Ny 1936, 74; Rády Elemér: Szlovenszkói magyar könyvek, Katolikus Szemle 1936, 254; Turczel Lajos: Sz. P. = uő: Tanulmányok és emlékezések, 1987. T. L. Szent Ágoston Társulat: kat. magyar könyvkiadó társaság. 1933-ban kezdte meg működését, székhelye Galánta, elnöke Franciscy Lajos nyitrai kanonok, majd Bognár Gergely gútai plébános volt. A Szent Pál Társaságot jóvá nem hagyó hatóságok (a po.-i Országos Hivatal és a prágai Iskola- és Művelődésügyi Minisztérium) a kat. egyház illetékes vezetőivel való tárgyalások után járultak hozzá a létrehozásához. Megalakulásával igen kedvezővé vált a magyar nyelvű kat. könyvkiadás helyzete, hiszen a 20-as évek elejétől volt már egy másik kiadójuk is: a rozsnyói Sajó-Vidék Nyomda- és Kiadóvállalat. Ir.: Turczel Lajos: Magyar írószervezkedési kísérletek az első Csehszlovákiában. = uő: Visszatekintések..., Dsz. 1995. T. L. Szent György Kör Sarló Szentiváni Kúria (1930-1931): csehszlovákiai magyar írószervezkedési kísérlet. Nevét onnan kapta, hogy a Szent-Ivány József által öszszehívott írók az ő liptószentiváni kúriájában tanácskoztak három alkalommal. Fő célja, az Erdélyi Helikonhoz és Szépmíves Céhhez hasonló stabil írószervezet és nyereséges könyvkiadó - anyagiak hiányában és a két magyar ellenzéki párt átmeneti viszálya miatt - nem valósult meg, de a tervezett irod. folyóirat a Magyar írással létrejött. Az első találkozón Móricz Zsigmond is részt vett, s cikket írt róla a Nyugatba. Ir.: Móricz Zsigmond: Sz. K.,Ny 1930.1., 825; Balogh Edgár: Szlovenszkó új kultúrfronton, ÚSZ 1932/5-6; Zapf László: Három kultúrfront, Jövő 1932/6-7; Fábry Zoltán: Sz. K. Egy csődtömeg kultúraktái, = F. Z.: Öí 6; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967, 117-121. T. L. SZENT-IVÁNY József; Zerdahelyi (Zsár, 1884. nov. 15. - Balatonfüred, 1941. dec. L): politikus, publicista, író. Jogi és mezőgazd. tanulmányok után bejei földbirtokán gazdálkodott, s Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártjában politizált. Az 1918-as államfordulat után az általa alapított ellenzéki Magyar Nemzeti Párt vezetője és parlamenti képviselője lett. Parlamenti működését egy olyan törvényes intézkedés tette népszerűvé és emlékezetessé, amely elősegítette a csszl. állampolgárság megszerzését a magyar lakosság számára. Ez az enyhítő szabályozás az ő javaslatára és Ivan Dérer igazságügyi miniszter legiszlatív irányításávaljött létre, a sajtóban ezért „lex Derer et Szent-Ivány"-nak nevezték. A kisebbségi írod. életben a Szentiváni Kúriának nevezett írószervezkedés kezdeményezésével, a Kazinczy Könyvkiadó Vállalat szanálásával-átszervezésével s a Magyar írás létrehozásával szerzett érdemeket. - Szépirodalommal csak szórványosan (Zerdahelyi József néven) foglalkozott. Elbeszélései alapos természetismeretről tanúskodtak, témáit többnyire a népéletből merítette. Irodalompublicisztikai, pol. és gazd. cikkeket is írt. M.: Egy tőnek három fakadása. Tornaija 1934. Ir.: Szalatnai Rezső: Egy tőnek három fakadása, MF 1935/1. T. L. 384