Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

SZALAY Zoltán madták. Kapcsolattartó munkáját Mo.-on is folytatta, szlovák és cseh irodalomtörténetet írt, válogatta és előszóval látta el E. B. LukáČ verseinek magyar nyelvű kiadását (Óda az utolsóhoz és elsőhöz, 1973), monográfiát írt Petőfi po.-i és Juhász Gyula szakolcai kapcso­latairól, s két gyűjteményben adta ki a magyar irodalom egyéb szlovákiai vonatkozásaival foglalkozó írásait. Műfordítói tevékenysége is számottevő (Hus, Jirásek, Wolker, Vančura, Nezval). Szépprózával 1945 előtt csak szórvá­nyosan foglalkozott, később két regényt írt. A csszl. magyar irodalmi élettel Mo.-ról is é­lénk kapcsolatot tartott, s gyakran publikált az ISZ-ben. Két hagyományfeltáró tanulmánya (Mécs László lírája, ISZ 1966/2; Magyar vál­tozások félévszázadán, uo. 1969/5) és a Ki­sebbségben és igazságban c. itt megjelent ta­nulmánygyűjteménye miatt a hivatalos Szlo­vákiában persona non grata lett. Kisebbségi szellemi köreinkben nagy tiszteletnek örven­dett, de az Egyszemű éjszaka c. antológiáról írt túlzó kritikáját a fiatal írók elutasították. M.: Van menekvés, cikkgyűjt., 1932; A serdülőkor problémái, tan. (Krammer Jenővel és Szerényi Fer­dinánddal), 1932; Lőcse. = Szlovenszkói városké­pek, 1938: Móricz Zsigmond Szlovákiában, tan., 1943; A szlovákiai magyarok memoranduma (a csszl. kormányhoz és az SZNT-hez 1945. ápr. 14­én intézve), Regio 1990/1; Kiáltvány a világhoz (a reszlovakizáció ellen). Új Otthon 1946. jún. 28.; A csehszlovákiai magyarok 1938 és 1945 között (me­morandum, 1945), Regio 1990/2-3; Petőfi Po­zsonyban, tan., 1954; Kempelen, a varázsló, r., Bp. 1957; Juhász Gyula hatszáz napja, monogr., Bp. 1962; A szlovák irodalom története, uo. 1964; A cseh irodalom története, uo. 1964; Magyar írók nyomában, tan., uo. 1967; Arcképek, háttérben he­gyekkel, e. és emlékezések, uo. 1969; Kisebbség­ben és igazságban, cikkgyűjt., 1970; Elindulunk és visszatérünk, r., Bp. 1977; Két hazában egy igaz­sággal, cikkgyűjt., uo. 1982; Magyar magatartás és irodalom Csehszlovákiában, tan. gyűjtemény (vál. és bev. Tóth László), 1994; Kedves Rezső! Drága Bió! Peéry Rezső és Szalatnai Rezső levelezése, Bp. 2001; Elfeledett esszék. Emlékezetek és karcok és hagyatékának vál. bibliográfiája, szerk.: Miklósi Péter. Dsz. 2004. Ir.: Barta Lajos: Sz. R. könyve, ÚSZ 1932/2; Illyés Gyula: Van menekvés, Ny 1932, 171; Jócsik Lajos: Az író ködbe menekül, Az Út 1932/5; Krammer Je­nő: Van menekvés, MF 1933/1-2; Fábry Zoltán: Szalatnai Akadémia?, MaN 1936. márc. 9.; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967; Fábry Zoltán: Sz. R. = F. Z.: Stószi délelőttök, 1968; Dobossy László: A hídépítő szolgálata, ISZ 1980/2; Molnár Imre: Emlékirat és helyzetkép a csehszlovákiai magyar­ság sorsáról 1945-ben, Regio 1990/1; Tóth László: Az ismeretlen Sz. R. (Előszó a Magyar magatartás és irodalom Csehszlovákiában c. kötethez, 1994); Turczel Lajos: Sz. R. 1904^-1977, ISZ 1994/12; Dobossy László: Egy kortársunk az embertelenség ellen, Valóság 1995/4.; T. L. SZALAY Zoltán (Dunaszerdahely, 1985. jún. 30.): novellistajoghallgató. Pozsonyban érett­ségizett (2004), egyetemi tanulmányait a po.-i Komenský Egyetem Jogi Karán végzi. - Első novellája 2003-ban jelent meg a veszprémi Vár Utca Műhely c. regionális irodalmi lap­ban. Megigazult vámos c. novellájával mutat­kozott be először az ISZ hasábjain (2003). Az­óta rendszeresen publikál. Termékeny és te­hetséges novellista, újabban verseket is ír. El­ső kötete kéziratát leadta a Madách-Posonium Kiadónak, megjelenése 2005-ben esedékes. F. Z. Szántóföld (Pozsony, 1950): időszaki kiad­vány a földművesek számára. Kiadta az SZLKP Járási Bizottsága. Négy száma jelent meg. F. Z. SZÁNTÓ László; Ormis, Ladislav (Latkóc, 1894. ápr. 30. - Po., 1974. ápr. 22.): filozófus, pedagógus, egyetemi tanár, akadémikus. ­Losoncon tanítóképzőt végzett (1914), az első világháborúban az orosz fronton harcolt, 1915-ben hadifogságba esett, a krasznojarszki fogolytáborból 1920-ban szabadult. 1921 és 1934 között Čadcán, majd 1945-ig Galántán tanított. 1945-ben az Oktatási Minisztérium munkatársa, 1945 és 1951 között a Pravda Kiadóvállalat igazgatója és főszerkesztője, 1952/53-ban a Pravda Vállalat igazgatója, u­tána a Közdasági Főiskola tanára, 1959 ­1967 között az SZTA Filozófiai Intézetének az igazgatója. 1955-ben a tudományok dokto­ra és az SZTA akadémikusa, 1962-ben a CSTA akadémikusa is lett. A marxista filozó­fia képviselője, a 30-as években a DAV (a ha­378

Next

/
Oldalképek
Tartalom