Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

SELLYEI József 1934; Karambol, színmű, Rochester 1926; Haláljáték, színmű, Bp. 1926; Megrúgott emberek, elb., Kassa 1929; Halhatatlanok, írói arcképek, Bp. 1943; Haláljáték, vál. művei, 1976. Ir.: Csanda Sándor: Első nemzedék, 1968; Kováts Miklós: Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918-1938, 1974; Fónod Zoltán: Üzenet, Bp. 1993, Po. 2002. Sz. Z. SEBESTYÉN József (? - ?): újságíró, lapszerkesztő, író. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak bukása után Bécsbe emigrált, ahonnan rendszeresen átjárt Po.-ba, s több itteni lap szerkesztésébe is bekapcsolódott: a Színháznak 1927-től főszerkesztője, a gazdaságpolitikai Hitelnek 1937-1938-ban szerkesztője volt. Egy német és egy szlovák-német nyelvű lapnak is dolgozott (Volkswirtschaft, Veltržný Časopis - Messezeitung). 1934-ben, az osztrák szocdem felkelés leverése után Csehszlovákiába menekült, s a Prager Kiadóban lektorkodott. M.: Hodža Milán útja, életrajz, 1938; Beneš - Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Spielberger Leóval), 1938. T. L. SEDILEK Milánné Ferenczy Anna SEIDL Sándor; Szepessy (?, 1884 - ?): újságíró, lapszerkesztő, író. Tanári végzettsége volt, s a po.-i magyar gimnáziumban, majd a leánypolgáriban tanított. A 20-as évek elején az első Magyar Újságban dolgozott, s több cikkben szorgalmazta a szlovákiai magyar írók egyesületének Magyar Helikon néven való megalakítását. A Pressburger Zeitungban is újságíróskodott, s német nyelvű kiadványai is voltak. Szepessy Sándor néven főszerkesztője volt az 1936 és 1938 között szórványosan megjelenő honismereti folyóiratnak, a Szülőföldünknek. M: Eszterág - Egy gólya története, mese, é. n.; Idegen szavak zsebszótára, é. n.; A magyar helyesírás zsebszótára, 1940. T. L. SELLYEI József; Miskovics (Vágsellye, 1909. jan. 1. - uo., 1941. márc. 6.): író. Kisparaszti sorban nevelkedett. Az érsekújvári gimnáziumot látogatta, nagyszülei halála miatt azonban kimaradt a harmadik osztályból, dolgoznia kellett otthon. 13 éves korától paraszti munkát végzett, gazdálkodott. A szegénység és a paraszti élet nehézségei egész életében gyötörték, szociálisan érzékennyé, szinte monotematikus íróvá, a parasztság szószólójává vált, korai halálával behatárolt írói pályájának egészén a parasztság sorskérdései és életkörülményei foglalkoztatták. Politikai gondolkodását is ezek a körülmények befolyásolták, kezdetben a szociáldemokratákhoz csatlakozott, majd az agrárpárt tagja lett. A körülmények hatására radikalizálódott, a Sarló mozgalom dokumentáris értékként becsülte írásait, benne látta a szlovákiai magyar paraszti valóság leghitelesebb ábrázolóját. 1939 után a magyar hatóságok politikailag megbízhatatlannak tartották, nélkülözött, íróként elhallgatott, tüdőbajban halt meg. - Autodidakta író, epikai őstehetség, apja és nagyapja állítólag a környéken ismert népi elbeszélő volt. Az irod.-ban mégis versekkel jelentkezett, húszévesen egy kötet balladisztikus, epikai ihletésű költeményt ad ki, melynek zömét a paraszti robot, a belőle kiszakadás igénye és lehetőségeinek formái ihlették. Jelentősebbnek prózája bizonyult. írói hírnevét a romániai Korunk alapozta meg: közölte a Zsellérminiatűrök (1930) c. naturalisztikusan valósághű karcolatait a paraszti mindennapokról. A riport és a karcolat eszközeit ötvöző rövid látleleteit különféle címeken egybefoglalva (Nádihegedű, A magyar falu. Parasztminiatűrök stb.) más lapok is szívesen közölték (A Reggel, Magyar Újság, Az Út, Magyar Nap, Nyugat, Kelet Népe, Magyar Figyelő stb.). Fábry Zoltán a Lósorozás Gádoroson c. hosszabb elbeszélését a korszak legjobb szlovákiai magyar kisepikai művének tartotta. S. tehetséges elbeszélő, de írói kibontakozásának gátat szabott szegényes nyelvi-irodalmi műveltsége, a fegyelmezett és tudatos szerkesztés iránti érzéketlensége, a tényekhez való naturalisztikus ragaszkodás stb. Ezek a fogyatékosságok jelentősen mérsékelték legnagyobb epikai vállalkozása, az Elfogyott a föld alóla c. regény sikerét, s nehezítik aránylag gazdag életmüvének a recepcióját is. Csanda Sándor 408 tételes bibliográfiát állított össze 361