Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Református Világszemle lomnak a folyóirata. 1934 jan.-tól okt.-ig 8 szá­ma jelent meg Po.-ban. Ugyanazok szerkesz­tették, mint az 1928 és 1930 között megjelent Baráti Szót: Narancsik Imre és Varga Imre. T. L. Református Ifjú: ilj. havi folyóirat. 1933 okt.-töl 1934 szept.-ig összesen 10 száma je­lent meg Komáromban, Tóth Kálmán és Puzsér Endre szerkesztésében. Tehetséges diá­koktól is számos cikket közölt. T. L. Református Irodalmi Társaság: a csszl. ma­gyar ref. egyház 1923-ban Léván tartott első zsinatán alakult, szervezeti szabályzatát az ott hozott VIII. törvénycikk tartalmazza. Nem nyilvános, hanem belső egyházi szervezet volt. Tagjai nagyrészt teológusok, lelkipász­torok voltak, szervezeti tevékenységük a hiva­talos egyházi laphoz, a Református Egyház és Iskolához kötődött. T. L. Református Leány: ifj. havi folyóirat. 1931-től 1934 nov.-ig jelent meg Marcelházán, Tárnok Gyula lelkész és felesége szerkesztésében. T. L. Református Sión: alcíme szerint gyakorlati egyházi folyóirat. 1928 dec.-től 1934 dec.-ig havonta jelent meg Búcson, Soós Károly szer­kesztésében. Főmunkatársai Nagy Lajos, Parais Árpád, Zajdó László és Zsemlye Lajos voltak. T. L. Református Teológiai Szeminárium: 1925 okt.-től 1939. jan. 31-ig működött Losoncon. Létrehozása már a 20-as évek elején aktuális volt, mert állampolgárság hiányában sok ref. lelkész volt kénytelen elhagyni az új államot, így a parókiák jelentős hányada utánpótlásra szorult. A ref. egyház legfőbb kormányzó szer­ve, az Egyetemes Konvent 1922-ben és 1923­ban beadványokat intézett a csszl. hatóságok­hoz a magyar nyelvű teológia alapítása ügyé­ben, s mikor azok a kérelmet elutasították, a konvent saját erőből és a külföldi - főleg ame­rikai és skóciai - testvéregyházak hatékony tá­mogatásából hozta létre az intézményt. A szer­vező munkát Sörös Béla losonci lelkész irányí­totta, s ö lett az intézet igazgatója. A teológiai szeminárium - melyet a csszl. állam de iure so­hasem ismert el - 22 hallgatóval kezdte meg működését. Az előadásokat jól összeválogatott, felkészült oktatógárda tartotta (Bacsó Gyula, Galambos Zoltán, Kur Géza, Narancsik Imre, Péter Mihály, Szőke István, Varga Imre, Mo.­ról Módis László és Papp Ferenc, Erdélyből Tunyogi Csapó András és Nagy József stb.). 1938 végéig 123 volt a felnevelt lelkészek szá­ma. A bécsi döntés utáni időben az intézmény fenntartása szükségtelennek látszott; utolsó hallgatói 1939 jan.-tól a mo.-i intézményekben folytatták tanulmányaikat. Ir.: Kövy Árpád: A reformátusok. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938, Bp. 1938; Vagyunk és leszünk. A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza 1918-1945 (szerk. Fazekas József), 1993; Nagy Zoltán: A Losonci Református Teológia tör­ténete, pályadíjnyertes kézirat. 1986; Nógrádme­gyei Levéltár, Salgótarján). T. L. Református Újság (1993): adományokból fenntartott egyházi folyóirat. A deregnyöi Re­formátus Keresztyén Gyülekezet gondozásában jelenik meg. Van irod., ill. gyermekrovata is. 1995 elején e lap szerkesztői állították össze a Szeretetnaptár I. évfolyamát, mely a zürichi Glaube in der 2. Welt támogatásával jelent meg. Főszerk.: Csorna László. F. Z. Református Világszemle: negyedévenként megjelenő világnézeti folyóirat. 1931 máj.-tói 1935 szept.-ig jelent meg Csekes Béla szapi lelkész szerkesztésében és kiadásában. Cs. vi­láglátott ember volt, Skóciában is tanult, majd Kanadában misszionárius és az USA-ban uta­zó lelkész volt. Színvonalas lapját nemcsak a hazai reformátusoknak szánta, hanem a világ­ban szétszóródott magyar hittestvéreinek is, s előfizetői és levelezői voltak Alaszkából, Bul­gáriából (Szófiai Magyar Társaság), Francia­országból, a Fokföldről, a Hawai-szigetekröl, Japánból, Kanadából, Skóciából, Törökor­szágból és az USA-ból. A lap kiadásának he­lyét, a csallóközi Szap községet a fábryi Stósz párjának lehet tekinteni. T. L. 345

Next

/
Oldalképek
Tartalom