Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

PÜNTIGÁN József nyait a po.-i ped. főiskolán és a Komenský Egyetemen végezte. 1962-1964-ben a nyitrai ped. fakultáson, 1964-től 1990-ig a galántai gimnáziumban tanított. Az 1990-ben alakult Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének egyik szervezője és első elnöke volt. 1965-től publikál. A szlovákiai munkásmozgalom magyar vonatkozásaival, a galántai „Hanza" Szövetkezeti Újsággal és a kisebbségi iskolaügy aktuális kérdéseivel foglalkozó írásai a Tanítói szemmel c. folyamatos ped. évkönyvben, az ISZ-ben, az Új Szóban és a Szabad Újságban jelentek meg. A tankönyvirodalomban is tevékeny. M.: Galánta, városmonogr. (társszerző), 1987; Alsószeli, falumonogr. (társszerző), 1990; A „Hanza" Szövetkezeti Áruközpont Galánta, monogr., 1994; Mátyusföld 1. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000, Komárom-Dsz. 2002. j ^ PUNTIGÁN József (Losonc, 1958. nov. 1.): helytörténész, színházi író, kultúraszervezö. A gimnáziumot Füleken, egyetemi tanulmányait a kassai Šafárik Egyetem természettud. karán végezte. 1982-től matematikai programozóként dolgozik. Egyetemistaként aktívan részt vett a Csemadok keretében kibontakozó ifj. klubmozgalomban. 1975-ben egyik fő szervezője, néhányszor vezetője, s végül irod. megörökítője volt a szlovákiai magyar egyetemisták honismereti kerékpártúrájának, melyet 1994-ig megszakítás nélkül évente megszerveztek, s több mo.-i, erdélyi, vajdasági és kárpátaljai diák is részt vett rajta. 1988-ban alapító tagja, s 1989-től vezetője a losonci Kármán József Színkörnek, mely a rendszerváltozás után megújult amatőr színjátszásunk élvonalába tartozik. - Színházi tudósításokat, értekezéseket és helytörténeti írásokat főleg az Új Szóban. a Hétben, a bp.-i Honismeretben, a salgótarjáni Palócföldben és a Lámpásban közöl. 1993-tól számítástechnikai sorozatot publikál a Tábortűzben a programozási alapismeretekről. Munkatársa volt a József Hidasi által öszszeállított Lučenec-Losonc - Eine Stadt stellt sich for c. útikalauznak. M.: Mohi község története (Szabó Máriával), Bese 1988; Honismereti kerékpártúrák 1975-1994. Dsz. 1995; A losonci református temető (Balázs Tündével), Komárom-Dsz. 2003. Ford.: Maria Adamová: Bolyk 1320-1995, Bolyk 1995: uő: Visszapillantás Sőreg múltjába 1345-1995 (Balázs Tündével), Sőreg 1995. T. L. PUSKO Gábor (Tornaija, 1962. dec. 11.): néprajzkutató, publicista. A fúleki gépipari szaktanintézetben tanult (1978-1981), majd a füleki magyar gimnázium esti tagozatán érettségizett (1990). Szakmunkás, majd a tornaijai kisegítő szaktanintézet szakoktatója (19871991). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett néprajzból diplomát (1999). A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Gömöri Helyi Csoportjának vezetője (1993-1997). A Gömör-Kishont Múzeum Egyesület alelnöke (1996-1999). Létrehozója és vezetője a tornaijai Kulturális Antropológiai Műhelynek (1999-). Kutatási területe: társadalomnéprajz, lokális közösségek vizsgálata, hagyományos folklórelemek, ill. azok hagyományozódásának problematikája 20. sz.-i és mai (nem hagyományos) közösségekben, írásai hazai magyar lapokban, évkönyvekben, tanulmánykötetekben jelennek meg. M.: Hiedelemmondák a Vály-völgyben 1. A gyerekek ismeretanyaga (P. Bodnár Enikővel közösen), Tornaija 2002; Beje hagyományos gazdálkodása a 20. század első felében, uo. 2003. L. J. PUTZ Éva (Pozsony, 1922 - uo., 1943): nyelvész, néprajzgyűjtő. Po.-ban érettségizett (1940), majd orvostanhallgatóként Arany A. László hatására és irányításával néprajzi és nyelvjárási kutatásokat végzett a Zoboralján, főleg Kolonban. A koloni lakodalom újszerű, drámatörténeti szempontokat is figyelembe vevő, funkcionalista-strukturalista leírásával az egyetemes magyar néprajztudományon belül is alapvetőt alkotott. M: A kolony i lagzi, 1944, 1989; Nyitra vidéki népballadák, 1944. Jr.: Sándor Eleonóra: Utószó Putz Éva A kolonyi lagzi c. munkája 2. kiad.-hoz, 1989. L. J. 338