Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

PUKKAI László PRIVITZKY Gyula (Losonc, 1886 - Rozs­nyó, 1967. nov. 15.): kat. pap, lapszerkesztő, publicista. Hosszú évekig Rozsnyón volt plé­bános, 1927-ben kanonokká nevezték ki, 1941-ben pápai prelátus lett. Alapítója, szer­kesztője és kiadója volt az 1928-tól 1944-ig fennálló Krisztus Királysága c. rozsnyói hit­buzgalmi lapnak. 1945 után a csehszlo­vák-magyar lakosságcsere idején őt is kitele­pítésre jelölték ki, de hosszú kórházi kezelése miatt kimaradt az akcióból. - Fiatal pap korá­ban kezdett publikálni. 1928-tól főleg saját lapjába írt; a Sajó-Vidék nyomda- és kiadóvál­lalat két könyvét adta ki (Két világ örvényei; A háború lelki problémái). j ^ PrMKE —> Szlovenszkói Magyar Kultúregye­sület PROHÁSZKA István; Tallós-Prohászka Ist­ván; Pain (Somorja, 1896. nov. 8. - Moson­magyaróvár, 1974. nov. 10.): festőművész, publicista. Az 1. vh.-ban mint hadifestő telje­sített katonai szolgálatot. 1920-1924-ben a bp.-i Iparművészeti Főiskolán tanult, majd Berlinben folytatta tanulmányait. Miután ha­zatért Somorjára, aktívan részt vett a szlováki­ai magyar kulturális életben. Alapító tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Iro­dalmi és Művészeti Társaságnak, részt vett a Sarló tanulmányútjain. Expresszív figurális kompozíciói szatirikus és kritikus társadalom­szemléletet s az elesettek iránti nagyfokú em­pátiát tükröznek. Legjobb képein szinte társa­dalmi freskó gyanánt ábrázolja a visszásságo­kat, formailag bravúros rajzkészséggel és szín­kezeléssel. Rendszeresen kiállított, munkássá­gát a műkritika figyelme és elismerése kísérte. Több, művészeti kérdésekkel foglalkozó cik­ket publikált (A Reggel, Az Út, Magyar Újság, Magyar Nap, Csehszlovákiai Népszava - itt Pain álnéven - c. lapokban). Regénye és rövi­debb prózai írásainak nagy része kéziratban maradt, kísérleti szabad verseket tartalmazó kötete -ig címmel jelent meg 1931-ben. 1947­ben Mosonmagyaróvárra költözött, hagyaté­kát az ottani múzeum őrzi. Ir.: Szalatnai Rezső: Tallós-Prohászka István képei. = uő.: Arcképek, háttérben hegyekkel. Bp. 1969; Szíj Rezső: T. P. I., uo. 1979. K. K. K. Prohászka Körök: a két vh. közötti csszl. ma­gyar egyetemista mozgalmak kat. csoportjai. A 30-as évek elején kezdtek kibontakozni, s 1931/32-ben nagymértékben gyarapodtak azokkal a sarlósokkal, akik leszakadtak a kommunista párthoz csatlakozó mozgalmuk­tól. Legaktívabb szervezői Rády Elemér, Czvank (Göndöcs) László, Pfeiffer László, Sinkó Ferenc, Váj lok Sándor voltak, fő men­toruk pedig Pfeiffer Miklós kassai kanonok. A szervezet az Európa-szerte népszerű neokato­likus mozgalom ifj. vetületének tekintette ma­gát, társad, szemléletét XIII. Leó és XI. Pius pápák szociális enciklikái (Rerum Novarum, Quadrigesimo Anno) alapozták meg. A mo.-i népi írók ellen indított perek idején a prohász­kások sajtónyilatkozatban álltak ki az üldözöt­tek mellett, s a népi mozgalom radikális föld­reformtörekvéseivel is egyetértettek. Hatásu­kat az is elősegítette, hogy Új Élet címen tar­tós és színvonalas folyóiratuk volt. A Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SZKIE) felkarolása révén a földműves és kis­iparos iljúságra is kiterjesztették befolyásukat. A Sarló és a Magyar Munkaközösség elhalása után a CSMASZ-ben is meghatározó szerepük lett. Ir.: Ankét a csehszlovákiai magyar főiskolai hallga­tók ideológiai mozgalmairól, A Jövő 1932/1-2; Duka Zólyomi Norbert: A magyar ifjúsági mozgal­mak története Csehszlovákiában, MI 1932/2; Stefáni Lajos: A csehszlovákiai magyar főiskolai mozgalomról, MÍ 1935/4; Sinkó Ferenc: A főisko­lások. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938, Bp. 1938. T. L. Propagandista (Pozsony, 1951-1954): politi­kai segédanyagok gyűjteménye a pártoktatás számára. Az SZLKP Központi Bizottsága je­lentette meg az oktatási évben kéthetente. F. Z. PUKKAI László (Alsószeli, 1941. febr. 17.): tanár, publicista, helytörténész. Galántán érett­ségizett, magyar-történelem szakos tanulmá­337

Next

/
Oldalképek
Tartalom