Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

PUKKAI László PRIVITZKY Gyula (Losonc, 1886 - Rozsnyó, 1967. nov. 15.): kat. pap, lapszerkesztő, publicista. Hosszú évekig Rozsnyón volt plébános, 1927-ben kanonokká nevezték ki, 1941-ben pápai prelátus lett. Alapítója, szerkesztője és kiadója volt az 1928-tól 1944-ig fennálló Krisztus Királysága c. rozsnyói hitbuzgalmi lapnak. 1945 után a csehszlovák-magyar lakosságcsere idején őt is kitelepítésre jelölték ki, de hosszú kórházi kezelése miatt kimaradt az akcióból. - Fiatal pap korában kezdett publikálni. 1928-tól főleg saját lapjába írt; a Sajó-Vidék nyomda- és kiadóvállalat két könyvét adta ki (Két világ örvényei; A háború lelki problémái). j ^ PrMKE —> Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület PROHÁSZKA István; Tallós-Prohászka István; Pain (Somorja, 1896. nov. 8. - Mosonmagyaróvár, 1974. nov. 10.): festőművész, publicista. Az 1. vh.-ban mint hadifestő teljesített katonai szolgálatot. 1920-1924-ben a bp.-i Iparművészeti Főiskolán tanult, majd Berlinben folytatta tanulmányait. Miután hazatért Somorjára, aktívan részt vett a szlovákiai magyar kulturális életben. Alapító tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, részt vett a Sarló tanulmányútjain. Expresszív figurális kompozíciói szatirikus és kritikus társadalomszemléletet s az elesettek iránti nagyfokú empátiát tükröznek. Legjobb képein szinte társadalmi freskó gyanánt ábrázolja a visszásságokat, formailag bravúros rajzkészséggel és színkezeléssel. Rendszeresen kiállított, munkásságát a műkritika figyelme és elismerése kísérte. Több, művészeti kérdésekkel foglalkozó cikket publikált (A Reggel, Az Út, Magyar Újság, Magyar Nap, Csehszlovákiai Népszava - itt Pain álnéven - c. lapokban). Regénye és rövidebb prózai írásainak nagy része kéziratban maradt, kísérleti szabad verseket tartalmazó kötete -ig címmel jelent meg 1931-ben. 1947ben Mosonmagyaróvárra költözött, hagyatékát az ottani múzeum őrzi. Ir.: Szalatnai Rezső: Tallós-Prohászka István képei. = uő.: Arcképek, háttérben hegyekkel. Bp. 1969; Szíj Rezső: T. P. I., uo. 1979. K. K. K. Prohászka Körök: a két vh. közötti csszl. magyar egyetemista mozgalmak kat. csoportjai. A 30-as évek elején kezdtek kibontakozni, s 1931/32-ben nagymértékben gyarapodtak azokkal a sarlósokkal, akik leszakadtak a kommunista párthoz csatlakozó mozgalmuktól. Legaktívabb szervezői Rády Elemér, Czvank (Göndöcs) László, Pfeiffer László, Sinkó Ferenc, Váj lok Sándor voltak, fő mentoruk pedig Pfeiffer Miklós kassai kanonok. A szervezet az Európa-szerte népszerű neokatolikus mozgalom ifj. vetületének tekintette magát, társad, szemléletét XIII. Leó és XI. Pius pápák szociális enciklikái (Rerum Novarum, Quadrigesimo Anno) alapozták meg. A mo.-i népi írók ellen indított perek idején a prohászkások sajtónyilatkozatban álltak ki az üldözöttek mellett, s a népi mozgalom radikális földreformtörekvéseivel is egyetértettek. Hatásukat az is elősegítette, hogy Új Élet címen tartós és színvonalas folyóiratuk volt. A Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SZKIE) felkarolása révén a földműves és kisiparos iljúságra is kiterjesztették befolyásukat. A Sarló és a Magyar Munkaközösség elhalása után a CSMASZ-ben is meghatározó szerepük lett. Ir.: Ankét a csehszlovákiai magyar főiskolai hallgatók ideológiai mozgalmairól, A Jövő 1932/1-2; Duka Zólyomi Norbert: A magyar ifjúsági mozgalmak története Csehszlovákiában, MI 1932/2; Stefáni Lajos: A csehszlovákiai magyar főiskolai mozgalomról, MÍ 1935/4; Sinkó Ferenc: A főiskolások. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938, Bp. 1938. T. L. Propagandista (Pozsony, 1951-1954): politikai segédanyagok gyűjteménye a pártoktatás számára. Az SZLKP Központi Bizottsága jelentette meg az oktatási évben kéthetente. F. Z. PUKKAI László (Alsószeli, 1941. febr. 17.): tanár, publicista, helytörténész. Galántán érettségizett, magyar-történelem szakos tanulmá337