Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
PRAG ER Jenő bart Ernő, Dzurányi László és Forgách Géza váltották egymást. Nevesebb belső munkatársai, rovatvezetői Darvas János, Győry Dezső, Neubauer Pál, Szvatkó Pál, Vécsey Zoltán voltak. Kezdettől jó színvonalát a Kassai Naplótól 1925-ben átszerződött kitűnő újságíró, Dzurányi László stabilizálta. A lapot fenntartó pártok között gyakoriak voltak a súrlódások; Dzurányi a liberális gazd. és kult. politikára törekvő magyar nemzeti párti vezetőnek, Szent-lvány Józsefnek a híve volt, s mikor ennek aktivista próbálkozásai és írószervezési tervei meghiúsultak, Győry Dezsővel, Vozári Dezsővel és Bihari Mihállyal együtt kivált a lapból, s az 1933 ápr.-ban induló aktivista Magyar Újság főszerkesztője lett. A PMH folyamatosan támadta a csszl. kormányok diszkriminatív kisebbségpolitikáját, ezért sűrűn cenzúrázták, s 1933-ban két ízben 3-3 hónapra betiltották. Azon napilapok közé tartozott, amelyek az irod. és kult. anyagoknak is tág teret biztosítottak, s így próbálták pótolni a hiányzó állandó folyóiratot. Számos hazai munkatársa mellett mo.-i és erdélyi írók is sűrűn publikáltak benne. A legnagyobb publicitást közülük Móricz Zsigmond élvezte, akinek pl. csak az 1927. év folyamán több mint 20 novellája, cikke és folytatásokban az Úri muri c. regénye jelent meg. A lapnak több melléklete volt (Kis Magyarok Lapja, Magyar Vasárnap, Képes Hét, Rádió, Hét stb.). A bécsi döntés után egy ideig még megjelent, Felvidéki Magyar Hírlap néven. Ir.: Szvatkó Pál: A sajtó. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938 (szerk.: Borsody István), Bp. 1938; Somos Elemér: A szlovákiai magyar sajtó. = A szlovákiai magyarság élete 1938-1942, Bp. 1942; Kovács Endre: Korszakváltás, Bp. 1981. T. L. Prágai Szemle: pol. időszaki lap. 1922-től 1926-ig jelent meg, 1924 máj.-ig naponta kétszer, utána hetente egyszer. A csehszlovák kormány által támogatott vállalkozás volt a PMH pol. hatásának csökkentésére, s az emigráns Kasztor Ernő szerkesztette. Ő később az aktivista A Reggelben lett főszerkesztő, s a doktori cím jogtalan használata miatt kellemetlen botránya volt. Prágai Tükör (1993-tól): kulturális és közéleti folyóirat. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége adja ki, ezer példányban, évente ötször (kezdetben negyedévenként jelent meg). A csehországi nemzetiségi sajtónak nyújtott állami támogatással jelenik meg. 2001-től (Tü)Körkép c. melléklete is van. A melléklet a szervezeti életről, a környék és a magántörténelem kérdéseiről, valamint az alapszervezetek rendezvényeiről tájékoztat. A PT széleskörű tájékoztatást nyújt a CSMMSZ tevékenységéről, a magyar kisebbség kult. és társad, életéről, beszámol a csehországi magyarok életéről, a cseh-magyar kapcsolatokkal a kultúra és a történelem vonatkozásában is foglalkozik. Az egyes számokban cseh és angol nyelvű tartalmi ismertetés olvasható. A szerkesztők a lappal hozzá kívánnak járulni a csehországi magyarok indentitásának megőrzéséhez, és a közép-európai értékközvetítést is segíteni kívánják . - Főszerk.: Lucie Szymanowská (1993), Schreier Angéla (1994/95), Kubány Éva (1996-2000), Gál Jenő (2001. 2-3. sz.), Csandal Zsolt (2001. 4-5. sz.-tól), Blaskovics Éva (2004). p PRAGER Jenő (Budapest, 1894. máj. 28. London, 1967): lap- és könyvkiadó. Bp.-en érettségizett, aztán Liberec textilipari főiskoláján tanult. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak bukása után Bécsbe emigrált, s az osztrák szocdem párttal szorosan együttműködve kiadói tevékenységbe fogott. 1934-ben a bécsi szocdem felkelés leverése után Csehszlovákiába menekült; itt a kormány bőkezű támogatásával Prager Könyvkiadó néven német és magyar könyveket adott ki. Mindkét nyelven jelentetett meg Masaryk-, Beneš-, Dérer- és Hodžaműveket. Irod. tárgyú magyar nyelvű könyvei csekély kivétellel fordítások - köztük Karel Čapek, Ivan Olbracht, Vladimír Vančura, Milo Urban, Leonhard Frank, Solohov, Ehrenburg, Ignazio Silone munkái. Hazai magyar írótól csak egy könyvet adott ki: Sándor Ernő Őszintén mondom c. pol. jellegű tárcakötetét. A müncheni döntés után Londonba emigrált. Ir.: Kollin Ferenc: A Prager Könyvkiadó története, Bp. 1977. 335
