Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
OZORAI József adástechnikai szakértő). - 1991-1992 között a közszolgálati televízió felügyelő bizottságának, 1994-1995 között az Országos Rádió és Televízió Testület (frekvenciatanács) tagja. 1976-tól kezdve foglalkozik tudományos ismeretterjesztéssel, elsősorban tudomány- és technikatörténeti cikkeket, valamint a televíziózás műszaki és társad, problémáit összefoglaló írásokat közöl szlov. magyar lapokban (ÚSZ, Vasárnap, Hét, Tábortűz, Nő). Az A hétben és az ISZ-ben elbeszélései, valamint könyvrecenziói is megjelentek. Kiss Lászlóval és Lacza Tihamérral közösen három tanulmánykötetet jelentetett meg a magyar orvosokról, felfedezőkről, mérnökökről, feltalálókról, emellett önálló műben foglalta össze az egykor Pozsonyban élt és működött tudósokat, mérnököket (Lajtától keletre). Cseh és szlovák nyelven írt tankönyveket, tudományos és ismeretterjesztő műveket fordított magyarra (pl. Blaskovics József: Rimavská Sobota v čase os manskotureckého panstva — Rimaszombat az oszmán-török hódoltság idején.). M.: A magyar tudomány évszázadai (társszerzők: Kiss László, Lacza Tihamér) tud. tört. tan., 1994; Blaskovics emlékkönyv (társszerzők: Blaskovics József, Lacza Tihamér, Tóth Erika), Somorja 1995; A magyar tudomány évszázadai 2. (társszerzők: Kiss László, Lacza Tihamér), uo. 1996; A tudás fájáról, tud. tört. tan., uo. 1999; A tudás almája, tud. tört. tan., uo. 2001; Gondolatokból épült katedrális (társszerzők: Kiss László, Lacza Tihamér), 2001; Magyar atomocska, tud. tört. tan., Somorja 2002; Lajtától keletre, 2002; A mi 20. századunk (társszerzők: Dusza István, Kiss József, Lacza Tihamér,), Dsz. 2002; Magyar nagyasszonyok (társszerző: Vojtek Katalin), ism. terj., uo. 2003. Ir.: Cselényi László: Monumentális katedrális. Könyvjelző 2002/7; Almási Sára: A magyar szellem kalandjai, ÚSZ, 2003. jan. 27.; Lacza Tihamér: A koronázó város tudósai és mérnökei. Szabad Újság, 2003. jún. 4. L. T. OZORAI József (Érsekújvár, 1855. okt. 3. uo. 1930. okt. 4.): publicista, író. A középiskolát Érsekújvárban és Esztergomban jogi tanulmányait Bp.-en végezte. Tényleges katonai szolgálata idején súlyos fagysérülés érte, s egyik lába béna maradt. Érsekújvárban ügyvédi praxist folytatott, emellett cikkeket és elbeszéléseket publikált. Halála előtt egy évvel kétkötetes regénye (Kuruc ősök 1-2, Érsekújvár 1929) jelent meg a kuruc időkről. „Ez a könyv talán nem is regény - írta róla a szerény szerző. - Talán csak korképek és egymásba kapcsolódó események sorozata. Nem is lép fel a regény igényével, nem akar más lenni, mint emlék a múltból, emlék a jövőnek." Ir.: O. J.: Kuruc ősök, Pesti Hírlap 1929/179: O. J., Érsekújvár és Vidéke 1930. okt. 8. T. L. OZSVALD Árpád (Nemesoroszi, 1932. jan. 28. - Pozsony, 2003. jún. 14.): költő, szerkesztő, műfordító, könyvgyűjtő. Iskoláit szülőfalujában és a Somogy megyei Csurgón végezte, itt érettségizett 1950-ben. Beiratkozott a soproni Erdészeti Főiskolára, de a nyári szünetről már nem térhetett vissza Mo.-ra. Nyírágón és Fegyverneken tanított, majd 1953-1957-ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett a po.-i Pedagógiai Főiskolán. Egy ideig kiadói szerkesztő, 1956-tól a Hét belső munkatársa, 1960-tól nyugdíjazásáig (1995) főszerkesztő-helyettese volt. - Első verseit az Új Szó és a Fáklya közölte 1951ben. Hangja elütött a sematizmus, a hurráoptimizmus kórusától, Fábry Zoltán is felfigyelt rá. Kötetben először Veres Jánossal és Török Elemérrel közösen jelent meg (Három fiatal költő, 1954). Költészetének legfőbb forrása a gyermekkor, az elhagyott falu, a szülőföld tájai és emberei, a megszenvedett háborús élmények, viszontagságok felidézése. Verseinek jellemző tónusa a halk megrendültség, a csendes tűnődés a világ dolgai fölött, szomorkás meditáció a múló idő kérlelhetetlenségén. Mégsem múltközpontú, magánjellegű líra ez, erős szálakkal kötődik nemzetiségi létünk mindennapjaihoz csakúgy, mint az emberiség legfőbb gondjaihoz. Költői fejlődése folyamatos. Kulturált verselő, finom és sejtelmes hangulatok megérzője, megformálója, verseinek népszerűségét az élményközlés ereje és közvetlensége, a látványfestés áttetsző, tiszta képei, a drámaivá színezett vallomásosság, az elégiába, szomorkás hangulatokba hajló lírai reflexiók, könnyen felfejthető, jobbító szándékú erkölcsi intelmek, a nembeiiség szintjén megfogalmazódó kérdések és válaszok ma318
