Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

NEMESSZEGHY Jenő Kassa 1931; Balogh Elemér, tan.. Református Világszemle 1936/2, Jozef Lukáč fordításában önálló füzetként szlovák nyelven: 1936; A tudomány müvelése. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938, Bp. 1938; A felvidéki tudományosság két évtizede 1918-1938. = Mit élt át a Felvidék? (szerk. Hangéi László), Bp. é. n. Ir.: Narancsik Imréné levele Boross Zoltánhoz. A debreceni Irodalmi Múzeum Magyar Kisebbségi Dokumentációs Gyűjteménye; Turczel Lajos: A csehszlovákiai magyar tudományos élet alakulása a két világháború között. = Visszatekintések..., 1995. T. L. NÁTOLYÁNÉ JACZKÓ Olga -> Jaczkó Olga, N. Négyek: A (cseh)szlovákiai magyar irodalom 1945 utáni történetében egy-egy antológia megjelenése többnyire korszakváltást, újabb írói-költői csoportosulás, néha nemzedék fellépését jelentette. Ez különösen érvényes az 1958-ban megjelent Fiatal szlovákiai magyar költők antológiája c., később a résztvevők számára utalva „nyolcak" antológiájának nevezett gyűjteményre. Élénk viták követték megjelenését, nemzetiségi irodalmunk mozgásba jött, szinte minden vonalon fellendülés volt tapasztalható. Ebben az alkotásra serkentő légkörben hamarosan újabb költők jelentkeztek. Akadt köztük megkésett indulású magányos költő (Farkas Jenő), az antológia összeállításakor még nem nyomdaérett verselő (Gál Sándor, Tóth Elemér), sőt, egy költői csoportosulás körvonalai is mutatkoztak. A nyitrai Pedagógiai Fakultás irodalmi önképzőköre Fórum címen sokszorosított havilapot jelentetett meg, amelyben Batta György, Bárczi István, Kmeczkó Mihály, Zirig Árpád, Reiter György, Gajdošík István, Simkó Csaba és mások bontogatták szárnyaikat. Verseik később az országos magyar sajtóban is megjelentek, de közös fellépésükre, antológiában való megjelenésükre nem került sor. Egy ideig azonban csoportként foglalkozott velük az irodalmi közvélemény (vö.: Csanda Sándor és Duba Gyula írását). Életérzés, tematikai-formai jelleg, irodalomszemlélet szempontjából alig különböztek a „nyolcaktól". A legtehetségesebbek, a tartósan jó teljesítményt nyújtó költők hamarosan felzárkóztak a „nyolcakhoz", mintegy pótolva a lemorzsolódókat. Ezek hamarosan önálló kötetet, ill. köteteket jelentettek meg: Gál Sándor, Tóth Elemér, Batta György és Bárczi István. Az ő munkásságuk ment át a köztudatba „négyek" költészeteként. Ir.: Duba Gyula: Miért nem értem meg a kötéltáncost? (A nyitrai PF verselő diákjai), Hét 1962/49; Csanda Sándor: Pesszimisták-e a nyitrai verselő főiskolások? (Válasz Duba Gyulának), Hét 1963/3; Tőzsér Árpád: Fiatal költők sorakozója, ISZ 1963/5; Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980, Bp. 1982. Sz. Z. NEHÉZ Ferenc (Dunamocs, 1912. okt. 16. Los Angeles, 1979. jan. 29.): újságíró, író. Komáromban érettségizett, majd a Komáromi Lapok belső munkatársa lett; cikkeket, elbeszéléseket a PMH-ban, a Magyar Családban és a Magyar Minervában is közölt. Könyvei 1942től jelentek meg. 1951-től az USA-ban élt, s a Nemzetőrben, a Katolikus Magyarok Vasárnapjában, a Krónikában és az Itt-Ottban publikált. 1966-tól az Árpád Akadémia tagja volt. M. Kis lak áll a nagy Duna mentében, elb., Komárom 1942; A mérkőzés elmarad, r„ Bp. 1943; Sorsok a viharban, r., uo. 1943; Hazátlan rozmaring, elb., Los Angeles 1968; Csabagyöngye, elb., Cleveland 1970; Ezüstkönyv, életrajzi r., Los Angeles 1977. Ir.: Juhász József: N. F., Krónika 1980/1. T. L. NEMESSZEGHY Jenő (Budapest, 1912. Adelaide [Ausztrália], 1980. jún. 6.): grafikus, illusztrátor. A po.-i kereskedelmi iskolában érettségizett, képzőművészeti tanulmányait a bp.-i s a prágai iparművészeti főiskolán végezte. Középiskolásként a Szent György körösök és sarlósok szervezte regös- és szociográfiai vándorlások népszerű rajzolója volt, számos népművészeti emléket örökített meg. Rajzai a sarlós kongresszus néprajzi kiállításán is szerepeltek. Tanulmányai befejeztével Po.-ban élt, s nagy sikereket ért el a reklámgrafikában és a könyvillusztrálásban. A szlovák állam idején a Toldy Kör által kiadott irod. fűzetsorozat attraktív fedőlapjait, po.-i és vidéki színpadok díszleteit tervezte, s művészi szépségű 303