Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Naptárak, évkönyvek 1945 után Naptárak, évkönyvek 1945 után: az első nem időszaki jellegű kiadványok közé tartozó Népnaptár 1949 végén jelent meg (az 1950-es évre). A Pravda, később a Magyar Könyvtár, majd a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, ill. a Pravda Kiadó jelentette meg. 1973-ban a Pravda lemondott a kiadásáról, s a Madách Könyv- és Lapkiadó vette át; 1994-től a Madách-Posonium adja ki. 1971-től Naptár, 1974-től Naptár-Madách, 1977-től Madách Naptár címen jelenik meg. - Az évkönyvek közül a Hét magazint (1967), az Új Szó év­könyvéi (1968), a kassai Batsányi-kör év­könyvéi (1970), A Csemadok 25 évét (1974), a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara (1975) és az Ifjú Szívek (1975), a Nő (1986) évkönyvét említjük. Egyes iskolák (ko­máromi gimnázium) rendszeresen, mások (nagymegyeri, szenei, somorjai gimnázium stb.) alkalomszerűen adtak ki évkönyvet. Év­könyv jellegű irodalmi magazin a Szivárvány (1968). Hasonlójellegű a Nemzetiségi Doku­mentációs Centrum kiadványa, a Magyarok Szlovákiában (1993). - 1989 után is folyama­tosan megjelenik a Madách, ill. a Madách­Posonium gondozásában a Naptár/Madách Kalendárium/Naptár. Új kiadványok (a kiadás évét jelöljük): Az én Naptáram (iskolások ré­szére; 1992-1996, Lilium Aurum), Vidám ka­lendárium (1994, 1997,1998, 2000, 2001, AB­ART, 1997-ben a Lilium Aurummal), A család évkönyve (1995, 1997, 1998, AB-ART), Sulinaptár (1997-2001, Lilium Aurum). F. Z. Múzeumi évkönyvek: a dél-szlovákiai vidéki múzeumok a 70-es évek közepétől fokozato­san kezdték megjelentetni évkönyvszerű kiad­ványsorozataikat, amelyekben magyar nyelvű és vonatkozású tanulmányok (is) vannak. El­sőként a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum jelentette meg Múzeumi Híradó (Spravodaj múzea) címen előbb (1977-1983) negyed­évenként, majd (1984-től) évente egyszer ma­gyar és szlovák nyelven megjelenő kiadvány­sorozatát. Később az évenkénti megjelenés is megszakadt, a 2000-2004-es év egyetlen számban (12. évf.) jelent meg. - A komáromi Duna Menti Múzeum 1979-ben indította útjá­ra a Spravodaj Oblastného podunajského mú­zea (A Duna Menti Múzeum Értesítője) c. két­nyelvű évkönyvét, melynek ez ideig 10 száma látott napvilágot (az 1989/7. számtól Iuxta Danubium a kiadványsorozat címe). A rima­szombati Gömöri Múzeum A Gömöri Múzeum Híradója címen adott ki kétnyelvű, évente 1 -2 füzetben megjelenő kiadványsorozatot (1983-1985). Az érsekújvári múzeum Castrum Novum címen adja ki kétnyelvű évkönyvét, melyből 1982-től ez ideig 5 kötet látott napvi­lágot. Az 1991-ben, a komáromi Duna Menti Múzeum szervezeti keretei közt létrehozott Magyar Nemzetiségi Osztály Acta Museologi­ca címen jelenteti meg évkönyvét (1994-től). Ir.: Liszka József: A szlovákiai magyarok néprajzi kutatásának intézményes formái. = A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások 2. Bp. 1989. L. J. NARANCSIK Imre (Csallóközaranyos, 1904. jan. 25. - szovjet fogság, 1948. ápr.): ref. lel­kész, lapszerkesztő, tudománytörténész. Ko­máromban érettségizett, teológiai tanulmánya­it Losoncon és Halléban végezte. 1928-1929­ben Po.-ban Balogh Elemér püspök titkára, 1930-tól a kárpátaljai Nagymuzsaly lelkésze volt. 1937-1938-ban ógörög és héber nyelvet adott elő a losonci teológián. 1946. nov. 4-én Nagymuzsalyon a szovjet hatóságok letartóz­tatták, s az 1947 ápr.-ban tartott ungvári tárgya­láson koholt vádak alapján elítélték. Fogság­ban halt meg. - Már középiskolás korában publikált, s teológusként az iíj. mozgalmak ref. csoportjában, a Bethlen Gábor Mozgalomban működött. 1928 és 1934 között Varga Imrével együtt két ifj. lap (Baráti Szó, Református Élet) szerkesztője volt, s a Református Életbe kitűnő cikket írt az iíj. mozgalmak problémáiról és perspektívájáról (Tegnapunk - mánk - holna­punk, 1934/3). További munkásságából a Ba­logh Elemér püspökről írt részletes portré és a tud. életet vizsgáló tanulmányok emelkednek ki. Vájlok Sándorral, Duka Zólyomi Norberttel és Vass Lászlóval együtt ő vizsgálta a kisebb­ségi tud. élet problémáit a legalaposabban, s az ő tollából születtek az első kisebbségi tudo­mánytörténeti összefoglalások. M. A szociológia. = A prágai Magyar Akadémiku­sok évkönyve 1931-1932 (szerk. Orbán László), 302

Next

/
Oldalképek
Tartalom