Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
NAGY Jenő náziumban érettségizett (1979), majd számítógép-programozásból tett érettségit Po.-ban (1981, Gymnázium J. Hronca). Ezt követően különféle dunaszerdahelyi vállalatoknál dolgozott rendszerprogramozóként (1981-2002). Későb a po.-i Pátria rádió néprajzi műsorának szerkesztője (2002-2004). 1997-től a dunaszerdahelyi Művészeti Iskolában néptáncot oktat. Jelenleg a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem másodéves néprajzszakos hallgatója. A hangszeres népzene érdekli (főleg cimbalom, duda, furulya), ezen a területen végzett kutatásokat, és voltaképpen ezzel kapcsolatosak publikációi is. Jelentős a csallóközi Balony község teljes népzenei anyagáról írt monográfiája. M: Erősíteni szíveket. Balony község népzenei monográfiája, Dsz. 1998; A csallóközi dudáshagyomány, Po. 2002. L. J. NAGY Jenő (Pozsony, 1914. márc. 16. - uo., 1992. szept. 8.): rádiószerkesztő, újságíró, író. Komáromban érettségizett, Prágában, Po.-ban és Pécsett jogot hallgatott. 1934-től 1938-ig a Csehszlovák Rádió prágai magyar adásában dolgozott. 1949-ben az Új Szó külpol. rovatvezetője, 1950-től 1969-ig a po.-i rádió magyar adásának főszerkesztője, majd főmunkatársa volt. Az 1968-as eseményekben, főként a po.-i rádió akkori magyar adásában, a Gabona rádióban való aktív részvételéért állásából elbocsátották s hallgatásra ítélték. 1989 után rehabilitálták; sűrűn publikált, könyvet is írt. - A rádióban irod. és kult. sorozatokat készített vagy irányított neves hazai és mo.-i írókról, Szlovákiából elszármazott tudósokról, művészekről. Irod. alkotások előadójaként is szerepelt, s hangjátékokat írt. A 60-as évek elején a bp.-i és a po.-i televízió két dokumentumfilmet mutatott be tőle (Kodály Zoltán: Galántai táncok; Bartók Béla és a szlovák népdal). A sajtóban megjelent kult.-irod. riportjai közül jelentősebb a Felsőgaram völgyében Bartók nyomában (ISZ 1981/3). M: Emberek és élmények, emlékirat, 1992. T. L. NAGY József (Pozsonypüspöki, 1926. ápr. 2.): grafikus. A po.-i Képzőművészeti Főiskolán Vincent Hložník és Orest Dubay tanítványa volt (1953-1959), 1959-től a Dolgozó Nő c. hetilapot illusztrálta. Műveit és illusztrációit az ÚSZ, a Hét, az ISZ és a Remény közlik. Kb. 40 magyar nyelvű tankönyvet, katekizmusokat, imakönyveket, egyházi naptárakat illusztrált. Szabad grafikai müveit tematikus sorozatokban alkotta. Színérzékét főleg egyedülálló monumentális szőnyegtervei bizonyítják; témáit a régi Csallóköz mese-, mítosz- és természeti világából meríti. M.: A színek harmadik világa, kz., 1981; Foltok, vonalak, formák, kz., 1988. Ir.: Haltenberger Kinga: N. J., ISZ 1967/2: Duba Gyula: N. J„ uo. 1970/9; Koncsol László: N. J„ uo. 1984/8; Kubiíka Klára: N. J. - Kisgaléria, 1977; uő: Nagy József 70, katalógus, Pozsony püspöki— Dsz. 1996. K. K. K NAGY Judit -» Brogyányi Judit NAGY Lajos, Zs.; Zsélyi Nagy Lajos (Szklabonya, 1935. szept. 28.): költő, újságíró. Iskoláit Zsélyben és Komáromban végezte, itt érettségizett 1954-ben. Egy ideig a Komenský Egyetem hallgatója volt, majd vidéken tanított. 1958-1960-ban a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, 1960-1963-ban az Új Szó riportere, 1963-tól megszűnéséig (1994 őszéig) a Hét belső munkatársa volt. 1995-től nyugdíjas. - Első verse az ÚSZ-ban jelent meg 1953-ban. Rendszeresebben 1957-től publikál. Szerepelt a „nyolcak" antológiájában, de versei nem keltettek különösebb feltűnést. Fábry élményhiányban, önállótlanságban marasztalta el. Hosszabb érlelődési idő után jelentkezett önálló kötettel (Ének a tisztaságról), amely magasabb fejlődési fokot mutat, de még érzik versein a tanítómesterek nyoma. Eredeti, temperamentumának, költői szemléletének megfelelő hangját a Tériszony (1968) c. kötetben találta meg. Egyszerre a szlovákiai magyar költészet élvonalába emelkedett. Eltűnnek költészetéből a romantikus, idillikus hangulatok, a nosztalgikus témák, helyzetek, felhagy a klasszikus magyar dal- és zsánerköltészet utánzásával. A hagyományos versforma nyugalmát a zaklatottság, a töredezettség váltja fel. A könnyed és felelőtlen lírai hangulatokat, 298