Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

MÓROCZ Mária a Ped. Főiskolát Po.-ban végezte. 1962-től a galántai magyar gimnázium magyar-szlovák szakos tanára. Diákjaival együtt mintegy 15 éven át gyűjtötte Galánta környékének népköltési hagyományait. írásaiban főként a népballadákat és népdalokat vizsgálja. M.: Kodály Zoltán nyomában. Galánta környéki népballadák, népdalok, hiedelmek és szokások, 1979. Ir.: Sima Ferenc: M. K.: Kodály Zoltán nyomában, Szocialista Nevelés 1979/4; Kocsis Aranka: Egy csokor népköltészet, ISZ 1979/9. Cs. S. MÓROCZ Mária (Dunaszerdahely, 1968. febr. 10.): író. Szülővárosában érettségizett, 1992-ben a Komenský Egyetem audiovizuális tanszékén diplomázott. Vizsgafilmjét (A szabadság szomorúsága) 1992-ben sugározta a Csehszlovák Televízió. Jelenleg Ausztráliában él. - Rövidprózát ír, amelyet nehéz lenne műfaji szempontból a novella vagy az elbeszélés kategóriájába sorolni. Szövegei a filmmontázs technikáját használják föl, s a legintimebb emberi kapcsolatokról, a létezés csöndjéről szólnak, hitelesen belülről, mégis mintegy a kamera könyörtelenül szenvtelen optikáján át. M.: Survive, elb.. 1993. Ir.: Tóth László: A birtokbavétel poétikája és nehézségei. = Filep - Tóth: Próbafelvételek, 1995: Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999), II., 2001. Q L MORVAY Gyula; Örtényi Gyula (Tardoskedd, 1905. okt. 2. - Pécs, 1998. febr. 21.): író, költő. A középiskolát Kolozsvárott, Érsekújvárott és Bp.-en végezte. Tanítóként helyezkedett el, Pereden, majd Rimaszombatban tanított. 1940-től Mo.-on élt, Abonyban és Nagykanizsán tanított, 1985-től Pécsett lakott. Nincstelen, sokgyermekes parasztcsaládból származik, innen ered fokozott szociális érzékenysége. A falu emberének, ezen belül a zsellérparasztságnak a szószólója kívánt lenni, ezt a társad, réteget szolgálta verseivel, regényeivel, publicisztikájával. Költőként Kassák nyomain haladt, expresszionista szabad versekben panaszolta el egyéni és közösségi gondjait. A Sarló fiataljai házi költőjüknek tartották, aki a legjobban tudja kifejezni a falusi társadalom feszültségeit. Iljúmunkás kórusok szavalták országszerte harcos, csiszolatlan verseit, melyekben többnyire a harsányság és a lendület pótolta a versszerüséget, a művészi erőt. Méltatói szerint epikája fegyelmezettebb, művészi szempontból erőteljesebb a lírájánál. Laza, szétfolyó szerkezetű, dokumentumszerű, felületes jellemzésektől, nyelvi-stilisztikai pongyolaságoktól hemzsegő regényei is inkább a korabeli pol.-társad.-i követelményeknek, s nem az esztétikai igényeknek feleltek meg. Kommunista író volt, de eszmeiségében a mo.-i népi mozgalom radikális szárnyához állt közel, fel akarta tárni a hagyományos és hazug faluképpel szemben a korabeli falu igazi arcát. Ezt szorgalmazta expresszionista hangszerelésű verseiben és riportszerü, egyenetlen színvonalú prózájában egyaránt. M: Forróra fülledt a talaj, v., 1930; Magamig ért a sor, v., Érsekújvár 1932; Új holnap elé, v., Vágsellye 1935; Emberek a majorban, r., 1936; Falu a havasok alatt, r., Bp. 1940: Valami készül, kisr., Pécs 1944; A nagy út, r„ Bp. 1944, csehül Prága 1951; Fekete föld, r.. Bp. 1948. Ir.: Illyés Gyula: Nyugat 1931; Sándor László: Korunk 1937: Bóka László: Nyugat 1941; Sipos Gyula: Forum 1948; Balogh Edgár: Utunk 1957; Csanda Sándor: Első nemzedék, 1968; Fónod Zoltán: Üzenet, Bp. 1993, Po. 2002. Sz. Z. MOSKOVICS Kálmán; Kálmán Miklós; Kuthy Kálmán (Kassa, 1906. szept. 2. - Pozsony, 1972. szept. 15.): kommunista újságíró, politikus és lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, utána rövid ideig jogot tanult Prágában. 1926-1932-ben két lapot is szerkesztett, a Munkást és a Pravdát. 1933-tól tagja volt a kommunista párt szlovákiai vezetőségének. Az 1936 márc.-tól 1938 okt.-ig megjelenő népfrontos napilapnak, a Magyar Napnak is ő lett a főszerkesztője, s a vezércikkek és a pol. irányvonalat meghatározó írások nagy részét ő írta bele. 1938 őszétől 1939 máj.-ig az illegális kommunista párt szlovákiai főtitkára volt. 1939-ben Londonba emigrált, ahol tagja lett a CSKP vezetőségének. 1945-ben haza292