Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

ASZTÉLY Sándor a családi és nemzetiségi-közösségi versek (Add tovább a lángot, Tarcapart) a hagyományos eszményítő realizmus hatását mutatják, a szerelmi és vallásos verseket az impresszionizmus és szimbolizmus is befolyásolta. Novelláinak négy kiemelt témaköre: a dzsentri halódása, a kispolgárok világa, a nincstelenek élete, a történelmi és irodalmi múlt jeles alakjainak sorsa. Drámái a gyenge átlagos színvonalú csehszlovákiai magyar drámaírás jobb alkotásaihoz tartoznak. A mo.-i Simor Miklóssal együtt írt két drámáját (Talán, Gázmérgezés a Domb utcában) a szegedi, győri és debreceni színtársulatok mutatták be 1936—1938ban. Önállóan írt drámái közül az Epizód érdemel figyelmet. A gyermekirodalomban is tevékeny volt, riporterként pedig forrásértékű írásokat közölt a Felső-Tarca-vidék összeszűkült magyar életéről a szlovák állam idején. M.: Most én táncolok a kötélén..., v.. Bp. 1935; Ne kérdezd..., v., Eperjes 1941; Sohasem volt anyám, elb., Po. 1942; Az üres bölcső, mesék, Bp. 1943. Ir.: Egyed Zoltán: Premier Győrben, Magyarország 1936. jún. 9.; Schöpflin Aladár: Színházi bemutatók, Ny 1936, 368.; Turczel Lajos: Egy alig ismert írónőnk - Á. E. írói pályája. = Visszatekintések..., Dsz. 1995. ASZTÉLY Sándor (Miskolc, 1909. okt. 27. ?): közgazd. író. A po.-i ev. líceum elvégzése után a bécsi Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát (1936). Részt vett a sarlós mozgalomban, ennek közgazd. szemináriumát vezette. A harmincas években cellulóz- és papíripari vállalatoknál, ill. egy osztrák zeneműkiadónál dolgozott magántisztviselőként. A bécsi döntés után a fasiszta veszély elől Svédországba emigrált, ahol néhány évig a textiliparban dolgozott, majd 195l-l969-ben a göteborgi Közgazdasági Egyetem oktatója volt. Számos szakcikket, tanulmányt közölt német és svéd nyelven. M.: Die optimale Betriebsgrösse und die sie bedingenden Kosten, 1936; Finansiell planering, 1936; Det riskvilliga kapitalets förvaltning, 1955; lnvesterinsplanering, 1965. S. L. Atelier Művészeti Folyóirat (1998). A lapot Kopócs Tibor és Kovács Kálmán alapították Komáromban. 1998-ban 2 száma jelent meg Komáromi Atelier - művészet és irodalom címmel. Azóta negyedévenként jelenik meg 48 oldalon, 8 oldal színes melléklettel, főszerkesztője és grafikai szerkesztője Kopócs Tibor. Mai címét 2000 óta viseli. Elsősorban a szlovákiai magyar kortárs képzőművészetet prezentálja, de bemutatja a szélesebb régió és más műfajok jelentős alkotóit is (építészet, színház, zene, irodalom). 2001 óta az egyes számok első fele tematikus (pl. 2004-ben Álom és extázis, Köztéri szobrok, Tabu, Üvegművészet), második része aktuális eseményekről számol be. Sok külső munkatárssal, szakírókkal és tudósítókkal működik együtt. - A lap kiadója az Atelier Társaság, a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, Tatabánya közreműködésével. K. K. K. 30