Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Mi Lapunk, A te, Kassán érettségizett (1950), a prágai Károly Egyetem Protestáns Teológiai Karán lelkészi oklevelet szerzett (1954), 1965/66-ban Bázelben folytatott posztgraduális tanulmányokat, 1988-ban a Komenský Egyetemen doktorált. 1954-től különböző helyeken (Rimaszombat, Érsekújvár, Vágfarkasd, Pozsony) volt lelkipásztor. 1981 és 1996 között a Kálvinista Szemle szerkesztője. 1990-től 1996-ig püspök, ugyanakkor (1990-1994) az Együttélés pol. mozgalom képviselője a szlovák parlamentben. 1991-től a Csehszlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, a Magyar Ref. Világszövetség alelnöke. 1990től a komáromi Ref. Teológián is előadott. Jelentős érdemei vannak a Kálvin János Teológiai Akadémia komáromi megalapításában. - 1960-tól publikál magyar, cseh, szlovák és német nyelven. 1981-től 1996-ig a Kálvinista Szemle és a Kalvínské hlasy szerkesztője. A Bibliaolvasó Vezérfonal, ill. a Sprievodca čitateľa Biblie c. kiadványokat is szerkesztette. F. Z. MIKOLA Anikó (Jóka, 1944. júl. 29. - Pozsony, 1996. szept. 22.): költő, műfordító, szerkesztő. Református lelkész családjában született, így gyermekkorának több színtere volt. Iskolai művelődését Deákiban, a Halotti beszéd lelőhelyén kezdte, majd Nagysallón folytatta. Innét járt be a zselízi gimnáziumba, ahol 1961-ben érettségizett. Eszmélése kezdetétől a természet és a könyv érdekelte legjobban. A növény- és állatvilág iránti vonzalma révén biológia szakos tanár szeretett volna lenni, de erre a hatvanas évek első felében egy lelkész lányának nem volt esélye, mezőgazdasági szakiskolát végzett Tornaiján, hogy a természet közelében maradhasson (1963). Másik nagy szerelme, a könyv, az írott szó azonban elcsábította: újságíró lett. Előbb a Kis Építő (1964-1968), majd a Nő (1968-1970) munkatársa. A Prágai Tavasz eltiprását követő „normalizáció" azonban megfosztotta állásától. Csaknem egy évtizedig „szabadfoglalkozású" újságíróként, többnyire álnéven különféle lapoknak dolgozott. A lassú politikai enyhülés következtében 1980-tól előbb adminisztratív, majd szerkesztői beosztásban a Szlovák Rádió magyar adásának (ma Pátria Rádió) munkatársa, 1990-től ő szerkesztette a Világosság c. egyházi műsort. - Könyvek között nőtt fel. Egyik kései vallomása szerint kora gyermekkorától költőnek készült, tizenkét évesen már versekkel próbálkozott. Első és meghatározó olvasmányélménye és ihletője a Kalevala volt Vikár Béla tolmácsolásában, nyelvérzékét a Károli Biblia veretes nyelve, Arany János, József Attila és Radnóti Miklós költészete fejlesztette. Első verse 1962-ben jelent meg nyomtatásban, ezt követően a Hét, az Új Szó, az ISZ stb. közölte a ritkán születő, hosszan érlelt, gondosan csiszolt verseit. Könyvalakban az Egyszemű éjszaka (1970) c. antológiában debütált. A Vetés c. rovatban szerveződő (ISZ) csoportosulás fiataljai közül neki jelent meg először önálló kötete (Tűz és füst között, 1971). Kezdetben a szabad vers vonzotta, majd egyre inkább a kötött formákat kultiválta. Különösen a zeneiség, a nyelv hanghatásának, hangulatkeltő lehetőségeinek a maximális kiaknázása, a hagyományos formanyelv és a modern poétikák sajátos ötvözete volt rá leginkább jellemző. Versei többnyire a jelképek, a sejtetős áttételek nyelvén beszélnek, mégis inkább realista, mint szimbolista költő. Vizionális mozzanataik a természetből valók, jórészt komorrá, drámaivá, sőt tragikussá színezetttermészeti képek,jelenségek, mitikussá, balladássá sűrített hangulatok materializálják lelki-tudati tartalmait, költői üzeneteit. M.: Tűz és füst között, v., 1971; Fák és hajók a szélben, v., 1976; Madárnak lenni, v., müford., 1979; Versek, vál. v., 1994; A jaguár fiai, dél-amerikai indián mesék, 1995. Ir: Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980, Bp. 1982; Koncsol László: ívek és pályák, 1981; Zalabai Zsigmond: Oldó kiáltás, ISZ 1972/2; Tőzsér Árpád: Realista költő a szélben, ISZ 1979/3; Bodnár Gyula: Csontig emésztő tűzben. ÚSZ 1980; Bodnár Gyula-Tóth László; Nyomkereső, Dsz. 1994; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) 1—II., 2000, 2001; uő: Csend és kiáltás. Emlékezés Mikola Anikóra, ISZ. 2004/9. Sz. Z. Mi Lapunk, A: cserkész- és diákfolyóirat. 1921-től 1932-ig jelent meg Losoncon, 287
