Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

MIHÁLYI Ödön MEZEI Gábor; Walla Frigyes; Tanya Pál (Pozsony, 1903. júl. 24. - Pozsony, 1988. márc. 1.): újságíró, lapszerkesztő, zene- és iro­dalomkritikus. A középiskolát Po.-ban, Kas­sán, Bp.-en végezte, s rövid ideig a prágai né­met egyetem angol-német szakos hallgatója volt. 1945 előtt újságíróként dolgozott a Hír­adóban, a PMH-ban, az Új Hírekben, a Ma­gyar Hírlapban (1941-1945), s felelős szer­kesztője és kiadója volt a Magyar Minervának. 1950-től a magyar könyvkiadásban működött, s 1970-ben a Madách Kiadó munkatársaként ment nyugdíjba. - Polgári neve Walla Frigyes, de ezt publikációs tevékenységében ritkán használta; cikkeit, kritikáit és novelláit 1945 előtt Mezei Gábor, 1945 után Tanya Pál néven írta. Publikációi közül a zenekritikák, azok kö­zül pedig a Bartókot és Kodályt népszerűsítő s a klasszikus hagyományt értékelő írások emel­kednek ki (A Bartók-Kodály matiné, Híradó 1926. nov. 23.; A Csodálatos mandarin Prá­gában, Híradó 1927. márc. 1.; Kodály Háry Jánosa, Híradó 1930. márc. 26.; Liszt útja, MM 1933/10; Bach zenéje Szlovenszkón, MI 1937/1; A kétszázéves Mozart, F 1956/1 stb.). Egyéb fontosabb írásai: A kispolgárság éneke­se - Tamás Lajos költészetéről, MM 1932/7; A magyar könyvtárügy Szlovenszkón, MI 1937/1; Közép-Európa körvonalai — Gál Ist­ván Apollójáról, MM 1937/1. Ir.: Turczel Lajos: A Magyar Minerva helye két há­ború közötti irodalmi sajtónkban. = Visszatekinté­sek..., 1995 T. L. Mezőgazdasági Termelés (Pozsony, 1965. jan. - 1966. dec.): szaklap. Havonta jelent meg a Földművelési Megbízotti Hivatal kiadásában. F. Z. Microgram ma Kiadó (1993): magánkiadó, megalakulásakor évi 1 -2 kötet megjelentetését vállalta, novelláskötetet, gyermekmeséket, re­gényt és nyelvkönyvet adott ki. Az utóbbi években főleg nyomdai előkészítéssel foglal­kozik (Heti Ifi, Ifi). Cégtulajdonos: Haraszti MIHÁLY Géza (Sőreg, 1944. jan. 22.): köz­gazdász. közíró. Szakképesítést a po.-i Közgaz­dasági Főiskolán szerzett (1967). 1969-től az SZSZK Kormánya Nemzetiségi Tanácsa Tit­kárságának főelőadója, 1979-től a kormányhi­vatal szaktanácsadója volt, 1990-től vállalkozó. - 1969-től publikál, jelentősebb tanulmányai a Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése (- Közös hazában, szerk. Csanda Sándor, 1973), vala­mint A társadalmi átalakulás és gazdasági fel­lendülés hatása a népesedési folyamatok alaku­lására Dél-Szlovákiában (ÚMGY, 1980). F. Z. MIHÁLYI MOLNÁR László, Palócz György (Rimaszombat, 1953. ápr. 24.): költő, közíró, népművelő, kultúraszervező. Iskoláit Kisgömö­riben és Várgedén végezte, Rimaszombatban érettségizett (1971), Pozsonyban a Komenský Egyetem BT Karán pszichológia - magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát szerzett (1978). Aktív tanár és nép­művelő, kulturális események szervezője. ­Első írását a Gömöri Hírlap közölte 1968-ban. Verseket, tanulmányokat, esszéket, szatirikus karcolatokat ír. A hetvenes évek második felé­ben szerveződő fiatalokkal kezdte költői pá­lyáját (Karsay Katalin, Kövesdi Károly, Soóky László, Kendi Mária), velük szerepelt a Tóth László által összeállított antológiában (Meg­közelítés, 1980), amely helyet adott a pálya­kezdő képzőművészeknek is. Ekkor még Mol­nár László néven jegyezte verseit, később mű­vésznévként édesanyja vezetéknevével kiegé­szítve: Mihályi Molnár László néven publikál. Verset azonban keveset ír. A hagyományos verselési technikát alkalmazza mondanivalói­hoz, amelyek leginkább az ember mindennapi gondjaival, érzelmi-erkölcsi problémáival, ki­sebbségi helyzetünkből adódó dilemmákkal függnek össze. Kortársai legtöbbje már köte­tekkel bizonyította és igazolta küldetését. M. első önálló kötetére évtizedeket kellett várni. M.\ Fohászok virradatért. 99 vers, Ungvár­Budapest 2000. Ir.: Csáky Károly: M.M.L.: Fohászok virradatért. 99 vers., Gömörország 2000/33. Sz. Z. MIHÁLYI Ödön (Somos, 1899. ápr. 5. ­Kassa, 1929. júl. 1.): költő. Gimnáziumi tanul­285

Next

/
Oldalképek
Tartalom