Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Méhész Újság 1938-ig létezett s csak szlovákiai és kárpátaljai egyesületeket képviselt. T. L. Méhész Újság: havi lap. 1919. szept. l-jétől 1933. máj. 1-jéig jelent meg Galántán, Balogh Bálint, Zoller Antal és Koperniczky László szerkesztésében. Az Országos Szlovenszkói és Ruszinszkói Méhészegyesületek mellett nemcsak szlovákiai, hanem több mo.-i méhészegyesület (Békésmegyei Méhtenyésztők, Dombóvárvidéki, Győr és Győrvidéki, Szegedvidéki, Zalavármegyei Méhészegyesületek, Budapesti Állami Gépgyári Méhészkör stb.) hivatalos közlönye is volt. ^ MELLER Bernard Szabó Béla Menedék -» Rejtőző kiadványok MERÉNYI Gyula (Kassa, 1894. okt. 22. Prága, 1925. márc. 18.): költő, drámaíró, lapszerkesztő. Szülővárosában kezdett tanulmányait a bécsi kereskedelmi akadémián folytatta. 1918-ban a frontra került, ahonnan három meghatározó élménykörrel tért haza: a háború borzalmai, megrokkant egészségi állapota (tüdőlövést kapott) és Ady költészete. Élete hátralevő részében ezek határozták meg érzelemés gondolatvilágát. Újságíróként helyezkedett el, a Kassai Újság és a Kassai Napló, 1923-tól a PMH munkatársa volt. - Ady nyomdokain halad, az adys hangulatok és formai megoldások mögött azonban eredeti költői tehetség, művészi alkat rejtőzik, de egyéni eszköztára, sajátos hangja kimunkálásához nem adatott elég idő. M. korai halála egy reményteljes alkotói pályát merevített torzóvá. Az életmű így is kiemelkedik a szlovákiai magyar irodalom átlagából, ebben szinte minden kortárs méltatója megegyezett. Pesszimizmusba hajló, komor színekben és hangulatokban kibontakozó költészetét a szerelem, a teljesületlen vágy, a magány fojtogató érzése és a betegség ihleti, s valami egyetemes humánum, együttérzés a szenvedőkkel, a nyomorban élőkkel, ami prózájában, főként drámáiban még fokozottabban érvényesül. Nyomtatásban meg nem jelent drámáiban, az önéletrajzi ihletésű, háborús élményeit felidéző Csóktalanokban (1923) és a Gyönyör (1923) címűben is a szerelem, a vágy az események mozgatója. Nem hiányzik ez a motívum a Kassai Nemzeti Színházban (1922 ápr.) bemutatott Korona és Dollár c. drámájából sem, itt azonban súlyos társadalmi és morális kérdésekkel együtt formálja a drámai mondanivalót. M.-t tehetsége és korai halála egy kissé a legendák világába emelte, a korabeli sajtóvisszhang mellett egy regény (Keller Imre: Tisztán egy életen át) is felöleli életútjának egyes mozzanatait. Ki.: Rosa Mystica, v., Kassa 1920; A halál alléja, v., 1921; Korona és Dollár, színmű, Kassa 1927. Ír.: Fábry Zoltán: M. Gy. öröksége. = F. Z.: Öí 1., 1980; Keller Imre: A fájdalmak poétája. = Irodalmi mozaikok, Kassa 1926; Keller Imre: Tisztán egy életen át, Kassa 1933; Csanda Sándor: Első nemzedék, 1968; Fónod Zoltán: Üzenet, Bp. 1993. Sz. Z. MÉRY Margit, Tóth (Tardoskedd, 1936. okt. 1.): néprajzkutató. A komáromi magyar gimnáziumban érettségizett (1954), majd pedagógusként tevékenykedett (1954-1961). Később a po.-i Komenský Egyetemen levelező tagozaton elvégezte a néprajz szakot (1963-1968). A Csemadok KB néprajzi szakelőadója (1961-1983), a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének munkatársa (19831993), a Szlovák Rádió Magyar Adásának dolgozója, ahol - később nyugdíjasként is néprajzi műsorsorozatot szerkesztett. Elsősorban a szlovákiai magyar népviseletek feltérképezésében és összegző bemutatásában ért el jelentős tudományos eredményeket, írásai hazai magyar kulturális lapokban (Hét, Nő, Népmüvelés, ISZ), valamint szaklapokban, tanulmánykötetekben jelennek meg. Jelentős érdemei vannak az önkéntes gyűjtőmozgalom szervezésében, koordinálásában. Másfél évtizeden keresztül rendszeresen rendezett néprajzi kiállításokat a Gombaszögön és Zselizen évente megvalósult országos népművészeti fesztiválokon. Munkásságáért a Szlovák Néprajzi Társaság Nagydíját nyerte el (1984). A Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagjává választotta (1985), a Csemadok OV Emlékéremmel tüntette ki (1997), s megkapta a budapesti Nemzeti Kul282