Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

MARCZELL Béla lett, de 1954-ben, miután Halotti Beszéde megjelent, Fábry megtörte a kényszerű hallgatást, s a Fáklyába szép méltatást írt az ott közölt versről és szerzőjéről. 1989 után emléktábla került kassai szülőházára, Po.-ban pedig róla elnevezett alapítvány létesült; a Madách Kiadó Márai Sándor breviáriuma (1991) címmel válogatást adott ki írásaiból, a MadáchPosonium 2004-ben Japán kert /., //., fi 9201929) publicisztikai írásokat, verseket, és elbeszéléseket, a Kalligram pedig Röpirat a nemzetnevelésről c. tanulmányát jelentette meg. A szlovák sajtóban viszont a bécsi döntés után írt cikkei miatt irredentának és fasisztának nevezték. M (csak a csszl. pályaszakasza alattiak): Az emberi hang, v., Kassa 1921; Panaszkönyv, elb., Kassa 1922; A mészáros, r., Bécs 1924. Ir.: Komlós Aladár: M. S. könyvei, Tüz 1922/2; uő: A mészáros, KN 1924. ápr. 18.; Fábry Zoltán: Az első regények, KN 1925. jan. 31. = F. Z. Öí 1; uő: Emberek, könyvek, jegyzetek - M. S. és a Halotti Beszéd, F 1954/6. = Öl 7; Szvatkó Pál: Mit adott Szlovenszkó az új magyar irodalomnak? = Szlovenszkói magyar írók antológiája 4., 1937; Ladislav Molnár: Rehabilitácia iredentistu. Slobodný piatok 1991. júl. 5.; Ladislav Deák: Spor o Šándora Máraiho, uo. 1991. szept. 6.; Turczel Lajos: Márai nebol fašista, Kultúrny život 1991. szept. 23.; uő: M. S. védelmében, ÚSZ 1991. okt. 4.; uő: Szlovákiai magyar irodalmi triptichon M. S.-ról. = Viszszatekintések..., Dsz 1995. T. 1.. MARCZELL Béla (Kisudvarnok, 1924. okt. 14.): néprajzkutató, népismereti író. Gimnáziumi tanulmányait Po.-ban (1937) és Dunaszerdahelyen (1938) folytatta, a mo.-i Komáromban érettségizett (1945), majd a bp.-i Pázmány Péter Egyetemen szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet (1950). Dunaszerdahelyi középiskolákban tanított (19511960), majd nyugdíjba vonulásáig (1986) a Csallóközi Múzeum munkatársa, 1961-1976ban igazgatója volt. Létrehozta a múzeum első állandó kiállítását, s több csallóközi tájház berendezése is az ő nevéhez fűződik. Egyik megalapítója, majd elnöke a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaságnak (1969-1972). A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja. - Ismeretterjesztő és adatközlő írásai (elsősorban a népszokások, hiedelmek témaköréből) a dunaszerdahelyi múzeum értesítőjében, helyi kiadványokban, szlovákiai magyar és mo.-i kulturális és tudományos lapokban jelennek meg. M: A Csallóköz hiedelemvilága, Dunaszerdahely 1994; Naptár és néphagyomány. Csallóközi népszokások, Dsz 1997. Ir.: Liszka József: Újévtől szilveszterig a Csallóközben. Gondolatok Marczell Béla könyve kapcsán a néprajztudományról, ÚSZ 1997. 7. 30. MAREK Antal -> Marék Antal MARÉK Antal; Marek (Mezőtúr, 1903. júl. 16. - Budapest, 1983. szept. 1.): prózaíró, kritikus. Gyermek- és ifjúkorát Losoncon töltötte, ott érettségizett. Pécsett végzett orvosi tanulmányai befejeztével Mo.-on telepedett le, s 1940 után Bp.-en élt. - Első írásai A Mi Lapunkban, első könyvei Szlovákiában jelentek meg. A csszl. magyar irodalommal később is kapcsolatot tartott: a Magyar írás, a Magyar Minerva, a Magyar Album mo.-i szerkesztője s a Szlovenszkói magyar írók antológiája 2. kötetének társszerkesztője volt. A 2. vh. után főleg életrajzi regényeket és egészségügyi ismeretterjesztő műveket írt. M.: Emberek az óceánon, elb., Losonc 1927; Vihar a galambház felett, r., uo. 1928; Zsákucca, r., 1932; A Felvidék, Erdély és Délvidék irodalma, tan.. Bp. 1942; A gyalupadtól a világhírig. Munkácsy regényes életrajza, Bp. 1943; A Felvidékről jöttek, r., Bp. 1944: így élt Albert Schweitzer, r„ Bp. 1976. Ir. : Fábry Zoltán: Egy új elbeszélő, R 1927. aug. 28. = F. Z.: Öí 2; Szombathy Viktor: M. A. Zsákucca, MÍ 1934/3; Turczel Lajos: M. A. köszöntése, ISZ 1978/7. ' MÁRKUS László (Rimaszombat, 1887 - uo., 1951): újságíró, lapszerkesztő, publicista. Újságíróként már 1918 előtt tevékenykedett. Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártjának híve volt. Az 1918-as államfordulat után a csszl. magyar ellenzéki pártok sajtójában dolgozott: 1920/2l-ben a Gömöri Egyetértés főmunka278