Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Magyar Területi Színház ház/társulat megteremtése is, a nevezett sajtóvitában ugyancsak felmerült egy kassai székhelyű színház létesítésének gondolata. Az új társulat létrejöttét a 60-as évek derekán megújuló eszmecserék is támogatták, időszerűvé és halaszthatatlanná azonban az említett vita tette, annak ellenére, hogy a MATESZ kettéosztásának gondolata - színházi berkekben is - ellenállásba ütközött. Abban, hogy az új társulat megteremtésének ügye, mégpedig a MATESZ megosztásával, 1969 derekán erőteljes fordulatot vett, meghatározó szerepe volt Beke Sándornak, a magyar pol. élet és a Csemadok akkori vezető képviselőjének, Dobos László tárcanélküli miniszternek, a kassai Csemadok tisztségviselői, a városban működő Gépipari Szakközépiskola igazgatója és a város vezetői részéről megnyilvánuló egyértelmű támogatásnak, s nem utolsósorban a színészek elhatározásának (mindössze hatan voltak!), akik vállalták, hogy Kassára költöznek. A csapathoz csatlakoztak a tehetségkutató vizsgán bizalmat kapott műkedvelők, s dramaturgként a költő-újságíró Gál Sándor. Az ő érdemük volt, hogy 1969. november 19-én Gömörhorkán (mivel a kassai Gépipari Szakközépiskola tornaterme - a társulat leendő színházterme - nem készült el) Goldoni Két úr szolgája c. komédiájával megtarthatták évadnyitó előadásukat. Másfél évtizedes szünet után így újra két hivatásos színtársulata lehetett a szlovákiai magyarságnak, Kassának pedig, a magyarság egykori fellegvárának, negyedszázaddal a háború befejezése után újra lett magyar társulata. A 70-es évek konszolidációs időszakában Beke Sándor először mint művészeti vezető, majd rendezőként vált teherré a politikai vezetés számára, ezért Beke a 70-es évek második felében Magyarországra költözött. - A 80-as évek további nehéz küzdelmekkel voltak terhesek a színház életében, hol a minisztérium, hol a MATESZ vezetésével szemben kellett a társulatnak megvívnia a maga csatáit. A 70-es években kitartó küzdelem folyt azért is, hogy a lebontásra ítélt régi székházból (az egykori Katolikus Legényegylet épületéből) új hajlékba költözhessen a MATESZ. A város a 70-es évek második felében megkezdte az új művelődési ház építését, melyet eredetileg a színháznak szántak, de egy évtizeddel később, mire az épület elkészült, a városvezetés és az országos politika egyes szereplői szégyentelen módon kijátszották a színházat, s az épületet átadták a városnak. A MATESZ-t működése szempontjából nehezen elviselhető albérleti viszonyba szándékoztak küldeni. Új helyzet állt elő a rendszerváltást követő hetekben (1989. dec. 29.) a tulajdonváltást rögzítő okirat aláírásával, amely révén a MATESZ megszerezte a városi művelődési ház új épülete fölötti tulajdonjogot. 1990. febr. 28-ig kellett volna átadni az épületet, ám az 1990. jan. 5-én megtartott díszbemutatóval (Szép Ernő Vőlegény c. darabjának bemutatásával) a színház birtokba vehette az épületet. Ezt követően - az új színházi törvény értelmében - a kulturális miniszter pályázatot írt ki a (korábban) megüresedett igazgatói tisztségre. Ezt Beke Sándor nyerte el, s 1990. márc. 16-i kinevezésével átvette feladatkörét. Az új igazgató elismerte a Thália Színpad önállósításának igényét, s 1990. július l-jével megalakult a Thália Színház. Igazgatója Kolár Péter lett. - A MATESZ 1990. jún. 1jétől —> Komáromi Jókai Színház néven működik. - A színház művészei közül jelentősebb színpadi alakításaik alapján megemlítjük a kővetkezőket: Ferenczy Anna, Turner Zsigmond, Bo-ráros Imre, Gyurkovics Mihály, Bugár Béla, Konrád József, Dráfi Mátyás, Gombos Ilona, Kucman Eta, Kövesdi Szabó Mária, Németh Ilona, Szentpéteri Aranka, Varsányi Mária. A színház igazgatói: Fellegi István (1952 okt.), Münk István, Konrád József, Tarics János, mb. kollektíva (1962 aug.), Konrád József, Tarics János (1962 okt.), Krivošík István (1963 márc.), Dráfi Mátyás (1969 jan.), Krivošík István (1971 márc.), Konrád József (1977 febr.), Takács Ernőd (1979 márc. - 1989 dec.). - Ir.: Egri Viktor: Színjátszóink elindulnak. Faluszínház, ÚSZ 1950. szept. 30.; Szűcs Béla: Állandó magyar színház Komáromban, Alkotó Ifjúság 1953/2; Dobos László: A komáromi színház problémáiról, F 1956/8: Gály Iván: A komáromi Magyar Területi Színház öt éve alakult, ÚSZ 1958. febr. 8.; Tizenöt éves a Matesz (nyilatkozatok), H 1968/4; Fónod Zoltán: Új korszak kezdetén (Shakespeare: Rómeó és Júlia), H 1968. febr. 9.; uő: A korszerűség parancsa. Színházi gondok, problé274
