Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Magyar sajtó (1945 után) mivel konszolidáltabb körülmények között egy új napilap (Magyar Hírlap) és egy felújí­tott hetilap (Magyar Néplap) lépett a helyük­be. Létezett még 1940-től egy szabálytalan időközökben megjelenő, s 10 számot megért almanachszerű folyóirat, a Dallos István alapí­totta Magyar Album. 1944 végén Esterházy János beszüntette a Magyar Hírlapot és a Ma­gyar Néplapot, s 1945 febr.-ban a fasiszta ha­tóságok támogatásával a rejtélyes Krőhle Hen­rik szerkesztésében egy néhány hétig élő né­metbarát lap jelent meg Magyar Szó címmel. ­III. Az 1918 és 1938 közötti csehszlovákiai magyar sajtónak a kárpátaljai magyar sajtó is része volt, az ottani lapokról - csekély kivétel­től eltekintve - azonban nincsenek szócikkek lexikonunkban. Kárpátalja abból a részletes bibliográfiából is kimaradt, amelyet Mária Kipsová és kollektívája 1968-ban készített. Kárpátalján is nagyszámú, de többnyire rövid életű lap jelent meg, főleg Ungvárott, Munká­cson és Beregszászon. A mennyiségre követ­keztetni lehet azokból a lapokból, melyeknek címében a „Kárpátalja" vagy a „Kárpáti" szó szerepel. Ezek a po.-i Egyetemi Könyvtárban megtalálhatók: Kárpátalja (Beregszász 1924­1935); Kárpátalja (Munkács 1926-tól), Kár­pátaljai Hét (Ungvár 1930-1937), Kárpátaljai Magyar Almanach (Ungvár 1925), Kárpáti Fi­gyelő (Ungvár 1930-1931), Kárpáti Magyar Hírlap (Ungvár 1920-1938; az ellenzéki pár­tok legjelentősebb napilapja, szerk. Rácz Pál és Kováts Miklós), Kárpáti Futár (Munkács 1920-1925), Kárpáti Híradó (Munkács 1924-1926, 1934-1938; a Magyar Nemzeti Párt napilapja, szerk. és kiadó Simon Meny­hért), Kárpáti Magyar Gazda (Beregszász 1924-től; a Magyar Nemzeti Párt hetilapja), Kárpáti Napló (Ungvár 1919- 1921), Kárpáti Sport (Ungvár 1934), Kárpáti Szemle (Ungvár 1923-1924), Kárpáti Vadász (Beregszász 1927-1932). Néhány további lap: Beregi Új­ság (Beregszász 1921-től), Határszéli Újság (Ungvár 1919-1930; kat. hetilap, szerk. Hokky Károly), Katolikus Élet (Munkács 1935-1938; főmunkatárs Mondy Miklós), Ke­leti Újság (Ungvár 1921-től; szerk. Bálint Miklós), Öslakó (Munkács; az ellenzéki pár­tok hetilapja, szerk. Vozáry R. Aladár), Sport Híradó (Ungvár 1931-1934, 1937), Új Kelet 270 (Munkács; szerk. és kiadó Ingber Jenő), Új Közlöny (később Ungvári Közlöny; kormány­támogató hetilap, szerk. Havas Emil). Lexiko­nunkban önálló szócikkben szerepelnek: Jó Barátom, Magyar Iskola, Új Korszak. Ir.: Szvatkó Pál: A sajtó = Magyarok Csehszlováki­ában 1918-1938, (szerk.: Borsody István) Bp. 1938; Somos Elemér: A szlovákiai magyar sajtó. = uő: A szlovákiai magyarság élete 1938-1942, Bp. 1942; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén 1967; uő: Humoros sajtónk 1938 előtt. = T. L.: Hiányzó feje­zetek, 1982: uő: Két háború közötti sajtónk alakulá­sa és megoszlása, uo.; uő: Pozsony és a két világhá­ború közötti csehszlovákiai magyar sajtó. = uő: Visszatekintések..., Dsz 1995; Mária Klipsová a ko­lektív: Bibliográfia slovenských a inorečových no­vín a časopisov z rokov 1919-1938. Martin 1968; Szénássy Arpád: A komáromi hírlapírás kétszáz é­ves története 1789-1989, Tatabánya 1994. T. L. Magyar sajtó (1945 után): kiadásának pol. és társad, feltételei a csszl. magyarság jogfosz­tottsága miatt csak 1948 végén teremtődtek meg, a kisebbségi sajtórendszer ezt követően csak fokozatosan épült ki: nem a jogos igé­nyek szerint, hanem a pol. helyzet ftiggvénye­ként. A kisebbségi sajtó kiadásában a pol. szerveket nem a nagyvonalúság vezette, ha­nem a korlátozás szándéka. Jellemző, hogy a 80-as évek végén az Új Szó példányszámát is megsokallták, s adminisztratív úton csökken­teni akarták. - A jogfosztottság éveiben (1945­1948) a magyarság tragédiájának megszólalta­tói az illegális sajtótermékek (—> Rejtőző kiad­ványok) és a mo.-i újságok voltak. A Mo.-on megjelent Új Otthon 1947 ápr.-tól 1949-ig a szlovákiai magyarok problémáira „szakoso­dott". Csehszlovákiában a beneši politika, a kassai kormányprogram alapján született jog­fosztó dekrétumok egyértelműen a magyarság likvidálását tűzték ki célul. A nemzeti demok­ratikus forradalom a német- és magyarellenes­ségben a polgári pártokat és a kommunista pártot is szövetségessé tette. Ebben a közeg­ben elszigetelődött az a jószándékú javaslat, melyet Laco Novomeský kulturális megbízott tett 1945 aug.-ban a szlovák nemzeti felkelés besztercebányai ünnepségeire érkezett Kle­ment Gottwald miniszterelnöknek egy magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom