Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
ARCHLEB GÁLY Tamara magyar tanszékének rendezésében pedig emlékülést tartottak tiszteletére. - Működése a nyelvtudomány több ágára terjedt ki: a magyar és szlovák nyelvjáráskutatásra, a leíró nyelvtanra, a történeti fonológiára. Néhány tanulmánya a magyar néprajz és művelődéstörténet körébe tartozik. Fő műve a Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere. A monográfia első része elméleti jellegű, egy általános nyelvészeti és dialektológiai bevezetőt, továbbá egy tömör általános és magyar fonológiát tartalmaz. Ebben a saussure-i alapelveket, valamint a prágai iskola, főleg Trubeckoj fonológiai tételeit foglalja össze, kritikai észrevételeivel nem egy ponton továbbfejlesztve azokat, s figyelembe véve a prágai iskolán kívüli strukturalizmus számos képviselőjének eredményeit is. A második rész a Nyitra vidéki Kolon nyelvjárásának fonológiai leírása. A könyv nemcsak a magyar, hanem az általános fonológia történetében is jelentős mű. A nemzetközi dialektológiában az első olyan nyelvjárási monográfia, amelyben a fonológia alapelvei maradéktalanul érvényesülnek. A J. Orlovskýval közösen írt Gramatika jazyka slovenského c. műve a szlovák nyelvtanirodalom fontos állomása: az első strukturális grammatika. A. még egy fonológiatörténeti tanulmányát értékeli nagyra a szakkritika: Trubetzkoy nyelv-elméletének és fonológiájának lélektani és logikai alapja (Nyelvtudományi Közlemények 1967). A. tudományos munkásságát az elméleti kérdések iránti érzékenység, a kimagasló szakmai műveltség, a konkrét témák kidolgozásában az egzaktságra való törekvés jellemzi. Nem mennyiségben, hanem minőségben kiemelkedő életműve nemcsak a szlovákiai magyar tudományosságot és a magyar nyelvtudományt, hanem az egyetemes nyelvtudományt is gyarapította. M: Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere. Bevezetés a szerkezeti nyelvjárástanba, monogr. 1944, 2. kiad. Bloomington-Hága 1967; Gramatika jazyka slovenského (Orlovskýval), Po. 1946; A szlovákiai magyarság néprajza, uo. 1942. Ir.: Derne László: A magyar nyelvjárások néhány kérdése. Bp. 1953; Sima Ferenc: Megemlékezés A. A. L.-ról, ISZ 1968/1; Teiszler Pál: Egy nyelvjárási fonológiai leírás néhány szempontjáról, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 1969/2; Robert Hetzron: A. A. L.: The phonological system of a Hungarian dialect, Linguistics 1970; Kázmér Miklós: A csehszlovákiai magyar nyelvjáráskutatás. Zborník FFUK 1973; Turczel Lajos: Kapcsolataim A. A. L.-val, Regio 1990/1; A. A. L. Emlékkönyv (szerk. Sándor Anna), Nyitra 1993. „Hívebb emlékezésül". Csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből 1945-1948 (összeáll. Tóth László), 1995. K. M. ARATÓ Endre (Komárom, 1921. nov. 8. Budapest, 1977. aug. 30.): történész. A gimnáziumot Komáromban, a bölcsészeti tanulmányokat Bp.-en végezte. Utána Mo.-on élt, 1948-tól magas beosztásokban működött, egyetemi tanár, majd akadémiai lev. tag lett, s 1960-tól haláláig elnöke volt a MagyarCsehszlovák Történész Vegyes Bizottságnak. Kutatásait a cseh-szlovák-magyar kapcsolatokkal kezdte, s a kelet-közép-európai népek újkori történetével folytatta. Könyvei többsége ma már csak erős kritikával olvasható, de a szlovákiai magyarság történetéből jelentős mozzanatokat elevenített fel, s az 1968 utáni csehszlovákiai normalizáció kezdetén pozitív értékelést írt kisebbségi értelmiségünkről. M. (csak a csehszl. magy. vonatkozásúak): A magyar-csehszlovák viszony ötven éve 1918-1968, Bp. 1969; Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből, uo. 1977. lr.: Sági Tóth Tibor: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből. Hét 1978/20; Grendel Lajos: A. E.: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből, Nő 1978/21. T L ARCHLEB GÁLY Tamara; Levická. (Pozsony, 1951. ápr. 28.): költő, művészeti szakíró, műfordító. A pozsonyi Comenius Egyetem művészettörténet szakán végzett 1976ban, 1977 és 1980 között az SZTA Művészettörténeti Osztályán tevékenykedett. Számos szlovák nyelvű folyóirat szerkesztőségében dolgozott (pl. Výtvarný život, Profil, Verejnosť, Kultúrny život, Harmónia, Senior). Jelenleg az SZTA munkatársa. - 1976-tól rendszeresen jelennek meg zömmel szlovák, kisebbrészt magyar nyelvű képzőművészeti kritikái, illetőleg kiállítás- és fesztiválismertetői. Fordításai a KT-Kiadónál, versei az AB27
