Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában, 1918-2004 des Sándor és Véesey Zoltán darabjai emel­kednek ki a szürke átlag közül. Az említett, ar­ra érdemes szerzők munkásságát külön szó­cikkekben értékeljük, itt csak néhány kiemel­kedő teljesítményükre hívjuk fel az olvasók fi­gyelmét. - Bihari Mihály: Tisztelettel értesít­jük c. drámájának értékelését az is alátámaszt­ja, hogy müvét bemutatta a Szlovák Nemzeti Színház is. A korabeli színikritikák szerint nem kis sikerrel. Sajnos, hogy Bihari sorsába, így írói fejlődésébe beleszólt a háború. Lányi Menyhért legjobb, bár többek által vitatott müve a Nyári zivatar: (bár sokan két rene­szánsz-ihletésű rövid színdarabjára esküsz­nek) a háborúban megsérült főhős belső küz­delmei, az életéért és felesége megtartásáért vívott harca rendkívül megrendítő. - A fiata­lon elhunyt tehetséges lírikusnak - Merényi Gyulának - három müvét tartják maradandó­nak: Korona és dollár, Gyönyör, Csóktalanok. Mindhárom darab jelentős sikert aratott a né­zők és a szakma körében egyaránt. A két há­ború közötti időszak egyik legjobb teljesítmé­nyeként emlegetik Asgúthy Erzsébet: Mérge­zés a Domb utcában (1938) c. müvét, melyet Simor Miklóssal közösen írt. A darabot Győr­ben mutatták be, jelentős sikert aratva az igé­nyes közönség előtt. Az eperjesi orvos ­Sebesi Ernő - gyakran emlegetett darabjával fejezzük be a korszak drámatörténeti áttekinté­sét. Sebesi legjobbnak tartott műve a Félembe­rek, melyet Földes Dezső színtársulata muta­tott be a pozsonyi Városi Színházban, 1923­ban. A mű kitűnő emberismeretről, lélektani tájékozottságról és igen erős szociális érzé­kenységről tanúskodik, különös tekintettel a társadalom kivetettjei iránt kinyilvánított együttérzésre. A Prágai Magyar Hírlap a „le­csúszott egzisztenciák" nagy és őszinte tabló­jaként emlegette. Drámairodalom (1945-2004): A szlovákiai magyar színjátszás színvonala messze megha­ladja a drámaírók teljesítményét. Különösen érvényes ez az 1945 utáni időszakra, az ún „harmadvirágzás" korszakára, amelyben az új­rakezdés leggyengébben müveit műfajának számít. Ebben az esetben is az idősebb generá­ció, a már a háborút megelőző időszakban ak­tív íróké volt az úttörés szerepe. Két nevet kell kiemelnünk: Egri Viktor és Dávid Teréz. Az ő darabjaik kerültek először színpadra. Ha kor­szellem és ideológiai elvárások szülte didakti­kus párbeszédeit (Sovánka, Közös út, Fény a jáluban stb.) nem számítjuk, Egri teremtett műveivel hazai közönséget. Az Ének a romok felett, Örök láng, Virágzik a hárs stb. mellett elméleti ismereteket, színikritikai elveket stb. tartalmazó regényei (Festett világ, A rivalda fényében) hozzájárultak a hazai színházlátoga­tók művelődéséhez. Egri mellett Dávid Teréz munkásságát kell kiemelni. Korábbi művei (Fekete bárány, Dr. Svoboda) jórészt ismeret­lenek maradtak a szélesebb nézőközönség e­lőtt, de az ötvenes-hatvanas években született müvei vonzották a színházlátogatókat. Ebben az időben ö volt a legtermékenyebb dráma­írónk. Drámák, színmüvek, vígjátékok, jelene­tek, hangjátékok születtek a tollán. (Dódi, Az Asszony és a Halál, Vidor család, Lidércfény, Fekete bárány stb.), melyeket évekig műsoron tartottak a műkedvelő társulatok és hivatásos színházunk egyaránt. - Hozzájuk zárkóztak fel a fiatalabb generációk drámával kísérletező al­kotói. A legtermékenyebb és a műkedvelő tár­sulatok között a legnépszerűbb Lovicsek Béla, akinek leginkább játszott darabjai a követke­zők: Húsz év után, Baj van a szerelemmel, Vég­állomás, Alattunk a város, fölöttünk az ég, Ezüstlakodalom stb. A dráma kényes és nehéz műfajával sokan kísérleteztek irodalmunkban, de kimagasló eredmények ritkán születtek. Még a legfiatalabbak közül Batta Györgyöt, Kmeczkó Mihályt, Tóth László nevét említhet­nénk. A gyerekek számára Gágyor Péter, Sipos Jenő, Gyüre Lajos, Kmeczkó Mihály és mások írtak népi motívumokkal sűrített, szórakoztató darabokat. A legjobb eredményekről a szer­zőkről szóló szócikkekben szólunk bővebben. Sz. Z. Gyermek- és ifjúsági irodalom (1918-1945): X Az olvasók legiQabb nemzedékeihez szóló irodalom ugyanazokhoz a törvényszerűségek­hez igazodik, mint a felnőttek irodalma. Fejlő­désének egyik legalapvetőbb feltétele a szín­vonalas, a korhozmértséget szigorúan, de nem dogmaként alkalmazó sajtó. A két háború kö­zötti Csehszlovákiában számos magyar gyer­mek- és ifjúsági lap jelent meg. A hosszabb 259

Next

/
Oldalképek
Tartalom