Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában, 1918-2004 des Sándor és Véesey Zoltán darabjai emelkednek ki a szürke átlag közül. Az említett, arra érdemes szerzők munkásságát külön szócikkekben értékeljük, itt csak néhány kiemelkedő teljesítményükre hívjuk fel az olvasók figyelmét. - Bihari Mihály: Tisztelettel értesítjük c. drámájának értékelését az is alátámasztja, hogy müvét bemutatta a Szlovák Nemzeti Színház is. A korabeli színikritikák szerint nem kis sikerrel. Sajnos, hogy Bihari sorsába, így írói fejlődésébe beleszólt a háború. Lányi Menyhért legjobb, bár többek által vitatott müve a Nyári zivatar: (bár sokan két reneszánsz-ihletésű rövid színdarabjára esküsznek) a háborúban megsérült főhős belső küzdelmei, az életéért és felesége megtartásáért vívott harca rendkívül megrendítő. - A fiatalon elhunyt tehetséges lírikusnak - Merényi Gyulának - három müvét tartják maradandónak: Korona és dollár, Gyönyör, Csóktalanok. Mindhárom darab jelentős sikert aratott a nézők és a szakma körében egyaránt. A két háború közötti időszak egyik legjobb teljesítményeként emlegetik Asgúthy Erzsébet: Mérgezés a Domb utcában (1938) c. müvét, melyet Simor Miklóssal közösen írt. A darabot Győrben mutatták be, jelentős sikert aratva az igényes közönség előtt. Az eperjesi orvos Sebesi Ernő - gyakran emlegetett darabjával fejezzük be a korszak drámatörténeti áttekintését. Sebesi legjobbnak tartott műve a Félemberek, melyet Földes Dezső színtársulata mutatott be a pozsonyi Városi Színházban, 1923ban. A mű kitűnő emberismeretről, lélektani tájékozottságról és igen erős szociális érzékenységről tanúskodik, különös tekintettel a társadalom kivetettjei iránt kinyilvánított együttérzésre. A Prágai Magyar Hírlap a „lecsúszott egzisztenciák" nagy és őszinte tablójaként emlegette. Drámairodalom (1945-2004): A szlovákiai magyar színjátszás színvonala messze meghaladja a drámaírók teljesítményét. Különösen érvényes ez az 1945 utáni időszakra, az ún „harmadvirágzás" korszakára, amelyben az újrakezdés leggyengébben müveit műfajának számít. Ebben az esetben is az idősebb generáció, a már a háborút megelőző időszakban aktív íróké volt az úttörés szerepe. Két nevet kell kiemelnünk: Egri Viktor és Dávid Teréz. Az ő darabjaik kerültek először színpadra. Ha korszellem és ideológiai elvárások szülte didaktikus párbeszédeit (Sovánka, Közös út, Fény a jáluban stb.) nem számítjuk, Egri teremtett műveivel hazai közönséget. Az Ének a romok felett, Örök láng, Virágzik a hárs stb. mellett elméleti ismereteket, színikritikai elveket stb. tartalmazó regényei (Festett világ, A rivalda fényében) hozzájárultak a hazai színházlátogatók művelődéséhez. Egri mellett Dávid Teréz munkásságát kell kiemelni. Korábbi művei (Fekete bárány, Dr. Svoboda) jórészt ismeretlenek maradtak a szélesebb nézőközönség előtt, de az ötvenes-hatvanas években született müvei vonzották a színházlátogatókat. Ebben az időben ö volt a legtermékenyebb drámaírónk. Drámák, színmüvek, vígjátékok, jelenetek, hangjátékok születtek a tollán. (Dódi, Az Asszony és a Halál, Vidor család, Lidércfény, Fekete bárány stb.), melyeket évekig műsoron tartottak a műkedvelő társulatok és hivatásos színházunk egyaránt. - Hozzájuk zárkóztak fel a fiatalabb generációk drámával kísérletező alkotói. A legtermékenyebb és a műkedvelő társulatok között a legnépszerűbb Lovicsek Béla, akinek leginkább játszott darabjai a következők: Húsz év után, Baj van a szerelemmel, Végállomás, Alattunk a város, fölöttünk az ég, Ezüstlakodalom stb. A dráma kényes és nehéz műfajával sokan kísérleteztek irodalmunkban, de kimagasló eredmények ritkán születtek. Még a legfiatalabbak közül Batta Györgyöt, Kmeczkó Mihályt, Tóth László nevét említhetnénk. A gyerekek számára Gágyor Péter, Sipos Jenő, Gyüre Lajos, Kmeczkó Mihály és mások írtak népi motívumokkal sűrített, szórakoztató darabokat. A legjobb eredményekről a szerzőkről szóló szócikkekben szólunk bővebben. Sz. Z. Gyermek- és ifjúsági irodalom (1918-1945): X Az olvasók legiQabb nemzedékeihez szóló irodalom ugyanazokhoz a törvényszerűségekhez igazodik, mint a felnőttek irodalma. Fejlődésének egyik legalapvetőbb feltétele a színvonalas, a korhozmértséget szigorúan, de nem dogmaként alkalmazó sajtó. A két háború közötti Csehszlovákiában számos magyar gyermek- és ifjúsági lap jelent meg. A hosszabb 259
