Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Magyar egyetemi és főiskolai intézmények Pozsonyban Ir.: Dallos István: A Híd vallomása, 1967; Szeberényi Zoltán: A „Híd - Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat" kiadói tevékenysége. = uő: Visszhang és reflexió, 1986. Sz. Z. Magyar Család: társad., irod. és közművelő­dési havi folyóirat. 1934-től 1938-ig jelent meg Ipolyságon Farkas István kiadásában és szerkesztésében. Az 1. évf.-ban, mely mind­össze 3 számból állt, csupa színvonalas vagy tapasztalt író (Darkó István, Egri Viktor, Mécs László, Palotai Boris, Sebesi Ernő, Sziklay Fe­renc, Szombathy Viktor, Tamás Mihály) szere­pelt, de később elszaporodtak benne a dilettán­sok, színvonala visszaesett. Az utolsó évfo­lyamokban Farkas az antiszemitizmusnak is hangot adott. Ír.: Fábry Zoltán: Farkas István és az antiszemitiz­mus. MaN 1938. aug. 14. = F. Z.: Öl 5. T. L. Magyar Demokrata írókor: kisebbségi írók és publicisták népfrontos jellegű egyesülete. 1937 júl.-ban alakult meg Po.-ban. Tisztségvi­selői és ismertebb tagjai a következők voltak: Győry Dezső (elnök), Vozári Dezső és Peéry Rezső (alelnökök), Vass László (titkár), Jócsik Lajos (pénztáros), Morvay Gyula és Szalatnai Rezső (ellenőrök), Forbáth Imre, Földes Sán­dor, Gwerk Ödön, Hornyánszky István, Jelen Mihály, Sellyei József, Tilkovszky Béla. Veze­tői a hatóságoknál többször eljártak a kisebb­ségi irodalom ügyében, és részük volt abban, hogy 1938-ban végre magyar író (Darkó Ist­ván) is kapott Állami Díjat. Ír.: Turczel Lajos: Népfrontos jellegű csszl. magyar tudományos és kulturális-irodalmi egyesületek. = T. L.: Hiányzó fejezetek, 1982. T. L. Magyar Diákszemle: a csszl. magyar egyete­mi és főiskolai ifjúság kéthavonta megj. folyó­irata. 1930-193 l-ben 5 száma jelent meg Po.­ban, Győry Dezső, Brogyányi Kálmán és Duka Zólyomi Norbert szerkesztésében. Ki­adását az 1929-es érsekújvári diákkongresszu­son határozták el. Pártatlan érdekvédelmi fo­lyóiratnak, a CSMASZ lapjának szánták, de a sarlósok befolyása került benne túlsúlyba. Cikkei nagy részét a legismertebb sarlósok (Balogh Edgár, Berecz Kálmán, Dobossy Im­re, Dobossy László, Horváth Ferenc, Jócsik Lajos, Morvay Gyula, Peéry Rezső) írták. Anyagából főként A csszl. magyar egyetemi hallgatóság mozgalmainak kibontakozása c. forrásértékű összefoglalás emelkedik ki. Korai elhalását a CSMASZ belső ellentétei és az anyagi nehézségek okozták. T. L. Magyar egyetemi és főiskolai intézmények Pozsonyban: az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített po.-i Erzsébet Tudomány­egyetemet megszüntették, s Csehszlovákiában azután - az 1925-1938 között fennállt losonci Református Teológia kivételével - nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy fakultás. A Komenský Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor (Vojtech Cvengroš) működött. A magyar filológiai szakot az 1930/3 l-es tanév­ben vezették be. A finnugrisztikából profesz­szorrá habilitált Pavel Bújnák heti két órában a 19. századi magyar regényről előadást s régi szövegek olvasásával szemináriumot tartott. A következő tanévben az évfolyamonkénti heti óraszám 9-re emelkedett, s ennyi maradt 1951 jún.-ig. Az előadások nyelve addig a szlovák volt. Bújnák két hungarológiai müvet írt: Praefixa v er balia v jazykoch ugrofimkych a zvláště v maďarčine (1932); Ján Arany v lite­ratúre slovenskej (1924). Halála után, 1934-től 1950-ig két megbízott előadó, Ján Bakoš sze­mitológus és František Jančovič középiskolai tanár vette át a tanítást. - Az 50-es években je­lentős változásokra került sor. 1951-ben az egyetem akkor létesített ped. fakultásán Sas Andor docens vezetésével magyar tanszék nyílt, s az előadások nyelve nemcsak ott, ha­nem a bölcsészkar megmaradt magyar szemi­náriumában is a magyar lett. A ped. fakultáson rektor vezetésével kezdettől két részleg műkö­dött: a gimnáziumi tanárokat képző ped. főis­kola és az általános iskolák tanítóit felkészítő ped. felső iskola. A tanszékek az első két évben közösek voltak az egyes szakokon, aztán elkü­lönültek. A tanítási nyelv a ped. főiskolán - a magyar tanszék kivételével - a szlovák volt, a tanítóképzőnek megfelelő ped. felső iskolán vi­243

Next

/
Oldalképek
Tartalom