Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

LÓSKA Lajos Zámky (az előbbi munka szlovák nyelven, Gudmon Ilonával), Nové Zámky 1992; Őrei a múltnak. Vidé­ki múzeumok, tájházak, néprajzi gyűjtemények Dél-Szlovákiában, Dsz. 1994; Ne csak szeresd, is­merd is szülőföldedet. Dolgozatok Kürt község néprajzából, Kürt 1994; „Szent képek tisztelete". Dolgozatok a vallási néprajz köréből. Fejezetek a szlovákiai Kisalföld néprajzából 2., Dsz. 1995; A szlovákiai Kisalföld néprajzának válogatott bibli­ográfiája, Komárom 1995; „Tudománynak kezdeti­ről". Magyar néprajzkutatóként Szlovákiában 1979-1998, Bp.-Dsz. 1998; Állíttatott keresztínyi buzgóságbul. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről, Dsz. 2000; Kossuth Lajos azt üzente...Kossuth Lajos és az 1848/49-es sza­badságharc emléke a szlovákiai magyar szájhagyo­mányban (összeáll, és bev. tan.), Dsz. 2002; A szlo­vákiai magyarok néprajza, Bp- Dsz. 2002; Národopis Maďarov na Slovensku (A szlovákiai magyarok néprajza), Komárno-DS 2003; Zwischen den Karpaten und der Ungarischen Tiefebene. Volkskunde der Ungarn in der Slowakei, Passau 2003; Sötét éjben fényes csillagunk... II. Rákóczi Ferenc és a kuruc kor emlékezete a szlovákiai ma­gyar tájak néphagyományában (összeáll, és bev. tan.), Dsz. 2004. Ir.: Gyurácz Ferenc: Népi kultúránk kistükre, krit., Műhely 1987/4; Voigt Vilmos: Nagykorú néprajztu­domány?. krit., BUKSZ 1993 nyár; Karsay Katalin: A kutatásban országhatárok nélkül, beszélg., Nap 1993. márc. 8.; Lukács László: Fejezetek a szlová­kiai Kisalföld néprajzából, rec., Limes 1994/3; uő: Néprajzi kutatások a Garam és az Ipoly mentén (1984-1989), Ethnographia 105 (1994); Paula Küng-Hefti: „Szent képek tisztelete", rec., Schweizerisches Archiv für Volkskunde 93, Basel 1997; Fi lep Tamás Gusztáv: „Tudománynak kezde­tiről", ISZ 1999/3-4; Ján Botík: Állíttatott keresztí­nyi buzgóságbul, rec., Slovenský národopis 2001/1; Verebély Kincső: Állíttatott keresztínyi buzgóság­bul, rec., Hessische Blätter für Volks- und Kulturforschung 37/38, Marburg 2002; Ján Botík: A szlovákiai magyarok néprajza, rec., Ethnologia Europae Centralis 6, Brno 2003; Marta Botíková: A szlovákiai magyarok néprajza, rec., Slovenský ná­rodopis 2002/2; Kósa László: A szlovákiai magya­rok néprajza, rec.. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2002/3; Szénási Zsófia: Félezer oldalban a szlovákiai magyarok néprajzáról, beszélg. Könyv­hét 2002/12; Silling István: A szlovákiai magyarok néprajza, rec.. Híd 2003/1; Voigt Vilmos: Kiváló kutatók munkájának szintézise. A szlovákiai ma­gyarok néprajza, rec., ÚSZ Gondolat 2003. 2. 7. Sz . Z. Lobogó: regionális társad., közgazd. és sport­lap. 1919-ben nyolc száma jelent meg Érsek­újvárott Schwarz Pál és Holota János szer­kesztésében. T. L. Lodiar - Hajóépítő (Komárom, 1968 aug.­tól): üzemi újság. A hajógyár kétnyelvű (4 -4 oldalas) hetilapja. Példányszáma 1994-ben 3500 volt. A 2000. évben három szám megje­lenéséről van tudomásunk. 1998 (10. sz.-tól) szlovák melléklet: A hajóépítés száz éve Komáromban.— Főszerk.: Katarína Plavcová F. Z. LÓRÁNDY Lóránt; Kautz (Pozsony, 1898. szept. 15.-UO., 1927. ápr. 10.): újságíró, író. Kö­zépiskolai tanulmányait hadiérettségivel befe­jezve 1916-ban bevonult katonának, s az albá­niai és az orosz fronton harcolt; közben cikkei és versei jelentek meg a Belgrádi Hírekben. 1919 és 1922 között az Árkádia tagjaként a Korzóban, a Tavaszban, a Revüben, a Színház­ban és a Híradóban publikált. Az Elkáel álnevet és az LKL szignót is használta. Cikkei, tárcái népszerűek voltak a po.-i közönség körében. 1926-ban fegyvergyakorlatra hívták be, ahol meghűlt, s a harctéren szerzett betegségében el­hunyt. ^ LÓSKA Lajos (Kassa, 1917. szept. 28. - Lo­sonc, 1987. jan. 16.): prózaíró. A gimnáziumot Kassán és Losoncon, a jogot Pécsett, a magyar­történelem szakot a po.-i Pedagógiai Főisko­lán végezte el. 1952-től nyugdíjazásáig a ftile­ki gimnáziumban tanított. Már középiskolás korában publikált, s munkatársa volt a rövid életű losonci diáklapnak, az Indulásnak. Irod. munkásságából a katona- és fogolyélményeit feldolgozó regényei emelhetők ki; a szovjet hadifogságot szépítés nélkül bemutató regé­nye (És mégis felkél a nap, 1971) a műfaj jobb magyar produktumai közé sorolható. M.: Tábortűz a Vöröskőn, munkásmozgalmi r., 1975; Öt perc az élet, r., 1986. Ír.: Koncsol László: Tizenkét hónap tíz könyvéről. = Kísérletek és elemzések, 1986; Dusza István: Je­233

Next

/
Oldalképek
Tartalom