Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Antológiák 1918-1945 magyar költők antológiája. Az Üj Munka Társaság kiadásában jelent meg Dzurányi László rövid előszavával. Négy, ekkor főként a PMHban publikáló költő (Darvas János, Győry Dezső, Szenes Erzsi, Vozári Dezső) verseiből közöl válogatást. Az akkor szintén „prágai" Forbáth Imre versei hiányoznak belőle. Hegyvidéki bokréta (Rimaszombat 1934). A szlovenszkói és ruszinszkói magyar írók prózai antológiája. Összeállította ifj. Wallentinyi Samu. A bemutatott szerzőktől (Darkó István, Egri Viktor, Farkas István, Gonday Milos, Ilku Pál, Lányi Menyhért, Morvay Gyula, Rácz Pál, Sándor Imre, Sebesi Ernő, Sellyei József, Szabó Béla, Szenes Piroska, Szombathy Viktor, Tamás Mihály, Zerdahelyi József) egy-egy elbeszélést vagy regényrészletet közöl a szerény válogatás, amelyet az összeállító saját költségén adott ki. - Szlovenszkói magyar elbeszélők (Tornalja-Bp. 1935). Az előbbinél reprezentatívabb, színvonalas válogatás, mely Szlovákiában a Kazinczy Kiadó gondozásában, Bp.-en pedig a Franklin Kiadónál, a szlovákiai magyar irodalmat bemutató tízkötetes sorozat részeként jelent meg. Szvatkó Pál írt hozzá érdekes, a szlovákiai magyar irodalom értékelésében új szempontokat felvető előszót. A kötetből feltűnő módon hiányzik Darkó István neve. 23 író szerepel benne, s az előszó tanúsága szerint elsősorban a mo.-i olvasók számára készült. Az előbbi antológiában szerepeltetett szerzőkön kívül bemutatja Ásgúthy Erzsébet, Dallos István, Földes György, N. Jaczkó Olga, Kovács Endre, Neubauer Pál, Palotai Boris, Sziklay Ferenc, Tichy Kálmán, T. Zsadányi Mária, Wimberger Anna egy-egy írását (kimaradt viszont Lányi Menyhért). Szlovenszkói magyar írók antológiája I-IV. (Nyitra 1936-1937). A két vh. közötti szlovákiai magyar irodalom legterjedelmesebb antológiája. Összeállította Dallos István és Márton völgy i László, megjelent az általuk létrehozott Híd kiadásában. (A négykötetes válogatás előtt a két szerkesztő Nyitrai írók könyve [Nyitra 1935] címmel adott ki egy regionális antológiát, amely nyitrai származású szerzők értekezéseit, elbeszéléseit gyűjtötte egybe.) 1936-ban írást és életrajzi adatokat kértek valamennyi szlovákiai magyar írótól; az összegyűlt anyagból Neubauer Pál és más kritikusok lektori segítségével válogattak. A vállalkozásba több mint 150 író kapcsolódott be, elutasította a részvételt (jórészt politikai okokból) Fábry Zoltán, Barta Lajos, Földes Sándor, Antal Sándor, Surányi Géza, Flórián Károly, Rehorovszky Jenő, Kovács Endre, Simon Menyhért. A kötetek elé a szerkesztők írtak előszót Hidat verünk... címmel, a második kötethez (elszármazott írók) Marék Antal, a harmadikhoz (műfordítások csehből és szlovákból) Szalatnai Rezső írt bevezető tanulmányt. (Utóbbi életrajzi jegyzeteket is írt a fordításban bemutatott cseh és szlovák írókról.) Az 1. és a 4. kötet szlovákiai magyar íróktól válogat (előbb a korábban beérkezett anyagot közölték). A 2. kötetben a Szlovákia területéről „elszármazott", nagyrészt Mo.-ra költözött írók alkotásait közlik. Ennek a koncepciója kevésbé egységes. A 3. kötet (társszerkesztője Szalatnai Rezső) a szlovákiai magyar műfordítók tolmácsolásában nyújt gazdag válogatást a 20. századi cseh és szlovák írók legjobb alkotásaiból. - Új magyar líra (Rimaszombat 1937). A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája 1919-1936. A két vh. közötti szlovákiai magyar líra legjobb antológiája. Szerkesztette Wallentinyi Samu. Szalatnai Rezső A szlovenszkói magyar líra címmel tartalmas bevezető tanulmányt írt hozzá, a kötet végén Zombori György nyújt bibliográfiai áttekintést a „szlovenszkói magyar líra könyv alakban megjelent termékeiről". Összesen harminc költőtől közöl verseket, a legtöbbet Győry Dezsőtől, Vozári Dezsőtől, Mécs Lászlótól, Forbáth Imrétől, Földes Sándortól. Ez megfelel Szalatnai Rezső előszóban kifejtett értékrendjének is. - Tátra Almanach. Szlovenszkói városképek (Po. 1938). Szerkesztette és az előszót írta Tamás Mihály. A bevezető esszét Szlovenszkói városok címmel Szvatkó Pál írta. Öt eredeti művelődéstörténeti és szociográfiai jellegű tanulmányt közöl: Sziklay Ferenc Kassáról, Jócsik Lajos Érsekújvárról, Gömöry János Eperjesről, Darkó István Losoncról, Szalatnai Rezső Lőcséről értekezik. Az előszó szerint további városokat is bemutattak volna a minden év karácsonyára tervezett Almanachban. A tanulmányok, eszszék igen színvonalasak, többségük ma is forrásértékű. A kötetet a Tátra Könyv- és Lapki20