Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Kassai Napló Miklós, Tasnády Géza stb.) és megjelent Márai Sándor Amerika c. verse. Publikált benne Merényi Gyula és Mihályi Ödön, 1925-től Fábry Zoltán is. Helyet kaptak benne mo.-i és emigráns írók (Balázs Béla, Barta Lajos, Kassák Lajos, Lukács György), közölte a Munkáskönyvtár könyvjegyzékét. 1930-tól ismét hetilappá vált, s az irodalmi és kulturális anyag kiszorult belőle. Az 1934-ben indított A mi örökségünk c. rovatában a magyar irodalom legjobbjait (Batsányi, Katona, Madách, Vörösmarty stb.) mutatta be. Végének kezdetét jelezte, hogy 1936. márc. 3-án megjelent a Magyar Nap 1. száma. Ir.: Botka Ferenc: Kassai Munkás 1907-1937, Bp. 1969; Fónod Zoltán: A csehszlovákiai magyar nyelvű munkássajtó előzményei és a Kassai Munkás (később: Munkás) a kommunista mozgalomban. = uő: Tegnapi önismeret, 1986. F. Z. Kassai Napló: független pol. napilap. 1884 és 1918 között Felsőmagyarország-Kassai Napló néven jelent meg. Az államfordulat után az emigráns írók (Ignotus, Barta Lajos, Szende Pál) színvonalas, korszerű újsággá formálták. Itt nőttek fel olyan kitűnő hazai újságírók és szerkesztők, mint Dzurányi László, Győry Dezső. Az 1929-ig fennálló lap főszerkesztői tisztét felváltva Szepesi Miksa, Telléry Gyula és Keller Imre, a felelős szerkesztőit Dzurányi László, Győry Dezső, Sikora Emil és Ungár Jób töltötték be. A lap nagy figyelmet szentelt az irodalomnak, a művészetnek és a kult. életnek, s ilyen jellegű rovataival és kitűnő irod. mellékleteivel (Új Élet, Kassai Napló Vasárnapja) folyóiratot pótló szerepet töltött be. Fábry Zoltán szerint „az utódállamok, az emigráció irodalmának egyik legfontosabb gócpontja volt... s a szlovenszkói értékirodalmat is 1921-től 1925 első feléig a Kassai Napló jelentette". A fellépő Fábry legtöbb és legjelentősebb írása itt jelent meg, s az első nemzedék további írói közül itt vált ismertté Darkó István, Földes Sándor, Győry Dezső, Jarnó József, Komlós Aladár, Márai Sándor, Merényi Gyula, Mihályi Ödön, Sebesi Ernő, Simándy Pál, Tamás Mihály, Vécsey Zoltán, Vozári Dezső. Petőfi- és Ady-kultuszunk egyik legaktívabb bázisa is ez a lap volt, s József Attila szlovákiai népszerűsítésében is övé volt a vezető szerep. Még a könyvkiadás területén is érdemeket szerzett, mert a Renaissance kultúregyesület által kiadott néhány kötetet (Kaczér Illés: Dr. Hulla; Juhász Árpád: Búcsúzó stb.) az ilyen célra előkészített hasábjaiból fűzték össze. 1925 őszétől az addig független lap súlyos anyagi válságba jutott, amit nem kis mértékben a bulvárjellegü Kassai Újság kíméletlen konkurenciája idézett elő. A Magyar Nemzeti Párt befolyása alá kerülő lap egy ideig Az Újság-Kassai Napló, majd Kassai Napló-Az Újság címen jelent meg, s 1929 júl.-ban megszűnt. Ir.: Fábry Zoltán: A szlovenszkói író, KN 1927. jan. 9. = u. ő: Öl 2.; uő: Egy ismeretlen József Attila-kötet nyomában, F 1955/8-9. = uő: Öí 7.; Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918-1929, 1986. T. L. Kassai Színházi Újság: szính. és műv. hetilap. Szepesi Miksa szerkesztésében 1921 szept.-től 1923 márc.-ig jelent meg, nem egész évben, csak a helyi színházi idény alatt. 1919 előtt is létezett. Színvonalas lap volt, munkatársai (Áldori Károly, Halász Miklós, Kemény Lajos, Márai Sándor) a korabeli külföldi színjátszásról is képet adtak. A hazai írók közül még Merényi Gyula és Vozári Dezső, Mo.-ról Kosztolányi Dezső szerepelt benne. T. L. Kassai Újság: független pol. napilap. 1919 előtt is létezett. Az államfordulat utáni első évben csak néhány száma látott napvilágot, 1920 és 1938 között aztán folyamatosan megjelent. Főszerkesztője Köves Illés volt, a felelős szerkesztő tisztségében Rainer Bruno és Szeley József váltották egymást. Tipikus bulvárlap volt, amely szenzációs hírek és folytatásokban közölt erotikus ponyvaregények (A mayerlingi titok, Az elátkozott élet stb.) közlésével igyekezett olvasói táborát növelni; időnként 10-15 ezres példányszámot is elért. A helyi fő vetélytárs, a Kassai Napló ellen kíméletlen harcot folytatott, amivel előkészítette a színvonalas lap elhalását. Fábry Zoltán több cikkben támadta, s az „ízlésrontó irodalmi fertőzés" lapjának nevezte. Támadásai valószínűleg hozzájárultak ahhoz, hogy a szerkesztőség 1924 és 1926 között színvonalas heti szépirod. 188
