Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

JUHÁSZ János nevezte a művet, s Komlós Aladár is bírálta a Nyugatban. Következő regénye, a Hamlet, dán királyfi modern kapitalista környezetben ábrázolja a shakespeare-i témát. Társadalmi regénye, A Murin-ház egy szlovákiai kisváros unalmas, pletykás légkörét mutatja be kritikusan, realista módszerrel. A mű szociális tendenciájú és sikerültebb az Úri kaszinónál, de politikai dialógusai szólamszerüek, cselekményén és szerkezetén újságírói vázlatosság látszik. Emil Rusko szlovák íróval közösen drámát is írt, amelyet a Szlovák Nemzeti Színház Červená opica (A vörös majom) címen mutatott be. Verseskötetei közül csupán a Búcsúzó (1928) tartozik a szlovákiai magyar irodalomba: középszerű szociális és szerelmi költeményeket tartalmaz. M.: Gobelin, elb., Miskolc 1914; Úri kaszinó, r„ Kassa 1926; Búcsúzó, v., uo. 1928; Hamlet, dán királyfi, r., uo. 1929; Testamentum, v., Bp. 1942; Szabadság himnusza, r., uo. 1945. Ir.: Sándor Imre: Két kassai regény, Ny 1926, 968-969.; Fábry Zoltán: Úri kaszinó, R 1926. okt. 7. = F. Z. Öl 2. (Indulás és búcsú címmel); uö: A háromszázötven oldal győzelme, K 1932/12. = Öí 3.; Csanda Sándor: Első nemzedék, 1968. Cs. S. JUHÁSZ Ilona, L. (Rozsnyó, 1960. márc. 18.J: néprajzkutató, bibliográfus. A rozsnyói P. J. Šafárik gimnázium magyar tagozatán érettségizett (1979), majd Pozsonyban szakérettségizett népmüvelésből (1981). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen néprajzból szerzett oklevelet (2004). Első munkahelye a gömörhorkai Cellulóz- és Papírgyár üzemi klubja volt, majd a pelsőci könyvtár gyermek- és ifjúsági részlegének volt a vezetője (1985-1986). Innen került a Csemadok Rozsnyói JB titkárságára (1986-1990), majd az Érsekújvári Honismereti Múzeumba (19901994), később a komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztályán dokumentátorként (1994-1997) dolgozott. 1997-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának etnológusa és bibliográfusa. A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság titkára (1991-2000), és társszerkesztője a Hírharang c. néprajzi tájékoztató füzetnek. Folyamatosan készíti a szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiák köteteit, miközben elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra, valamint a nemzeti szimbólumok a populáris kultúrában problémakörei foglalkoztatják. Tanulmányai hazai és külföldi (elsősorban mo.-i és németországi) szaklapokban, tanulmánykötetekben jelennek meg. M: Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1992, Komárom 1995; Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1987-1988, Dsz. 1998; Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1989-1990, Dsz. 1999; Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1991-1992, Dsz. 2000; Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1993-1994, Galánta 2000; Rudna I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században, Komárom-Dsz. 2002; Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1995-1998, Somorja-Dsz. 2003; Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1999-2002, Somorja-Dsz. 2004. Ir.: Balassa Iván: Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1987-1988, rec., Honismeret 1999/2; Danter Izabella: Ujabb kiadás pontos adatokkal, rec.. ÚSZ 2000. 7. 25.; Lukács László: A szlovákiai magyarok néprajzi bibliográfiájának négy kötetéről, Acta Ethnologica Danubiana 4., KomáromDsz. 2002; Voigt Vimos: Példamutató monográfia, rec., ÚSZ Könyvjelző 2002/7. JUHÁSZ János; Ján Hvozdzík, Hvozdík (Parchovany, 1888. márc. 31.- Bécs, 1956. ?): szlovák nyelvész, politikus, középiskolai tanár. A kassai gimnáziumban érettségizett (1907), a budapesti egyetemen magyar és szláv nyelvek szakon végzett (1914), 1919 és 1935 között a kassai magyar gimnázium tanára, később (1938-ig) Pozsonyban tanított. A szlovák állam idején, 1939 és 1945 között Pozsonyban élt, 1945 után Bécsbe emigrált. - A Hlinka Szlovák Néppárt tisztségviselője volt, 1925-1927 között parlamenti képviselő. A Tuka-per után (1929) politikai aktivitása csökkent, 1935-ben átlépett az Agrárpártba, majd 1939 után vállalta a Horthy-rendszerrel való együttműködést. - Munkásságában a magyarszlovák (1933) és a szlovák-magyar (1937) részletes szótár megalkotásának van kiemelkedő szerepe. Évtizedek múltán is igényes, rangos alkotásként tartják számon. - A budapesti Szépirodalmi Kiadó 1956-ban jelentette meg egyetlen szépirodalmi alkotását Pókháló181