Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Antológiák 1918-1945 ANGYEL Miklós (Nyitra, 1925. okt. 28.): néprajzi, helytörténeti író. Az érsekújvári Magyar Királyi Állami Pázmány Péter Gimnáziumban érettségizett (1944), majd vasutasként dolgozott (1944-45). Később a Fűszerpaprika Szövetkezetnél, ennek államosítása után pedig az érsekújvári konzervgyárban dolgozott tisztviselőként, ill. igazgatóként. 1963-ban diplomát szerzett a prágai egyetemnek az Élelmiszeripari Minisztérium által létesített konzervipari tanszékén. 1986-tól nyugdíjas. - A hatvanas évek elejétől különféle konzervipari témájú tanulmányokat jelentetett meg a szaklapokban. Lakóhelye, Udvard község múltjával és néprajzával nyugdíjba vonulása után kezdett foglalkozni. A történeti forrásokat és a néphagyományt ötvöző cikkeit a szlovákiai magyar lapokban publikálja. M; Udvard múltja és jelene, Po. 1993; Udvard nevezetességei, Po. 1994. L. J. ANTALFFY Vilmos (Kassa, 1878. máj. 19. Pozsony, 1946. jún. 2.): tanár, karmester, zeneszerző. Bp.-en klasszika-filológiát tanult (1896-1900), ugyanakkor a Zeneakadémián éneket és zeneszerzést végzett (1901). 1901töl a po.-i magyar gimnázium tanára, 192l-l946-ban a jezsuita templom Salvator énekkarának karnagya volt, együttműködött a Szlovák Filharmóniával. Kritikái és recenziói a Híradóban jelentek meg, egyházi zenemüvei kéziratban maradtak. A po.-i jezsuita templomban emléktáblája van. Ir.: Pazdírkúv Hudební slovník náučný, 2. část osobní, sv. 1., Brünn 1937; Československý hudební slovník, sv. 1„ Prága 1963; Encyklopédia Slovenska L, Po. 1977; Slovenský biografický slovník, L zv., Turócszentmárton 1986. D. Z. E. ANTAL Sándor (Nagyvárad, 1882. nov. 28. koncentrációs tábor, 1944.): költő, szerkesztő, publicista. Iskolái befejeztével öt évet töltött Németországban, majd a skandináv államokban. Hazatérve a Nagyváradi Napló szerkesztője, a modern magyar irodalom lelkes propagátora lett. Ő szerkesztette 1908-ban A Holnap c. antológia első kötetét, melynek előszavában síkraszállt a modern líra, különösen Ady elismertetéséért. 1919-ben a Vörös Újság belső munkatársa volt. A fehérterror elöl Bécsbe, majd Csehszlovákiába emigrált, a Bécsi Magyar Újság po.-i szerkesztője lett. 1921töl a Nemzeti Kisebbségek, 1923-tól a Népújság főszerkesztője volt, 1938-ban nyugdíjba vonult. 1942 tavaszán cikket írtak róla a német nyelvű Grenzbotéban. Az írás megjelenése napján az SS-legények családostul elhurcolták. Egyes hírek szerint már a szlovák határ átlépte után kivégezték, mások szerint koncentrációs táborban halt meg. - A Reggelbe viszszaemlékezésszerű cikksorozatot írt Adyval való találkozásairól, sok új, addig ismeretlen adattal gazdagítva az Ady-irodalmat. Több Strindberg-müvet fordított magyarra. Garabonciás ének (1924) címmel Po.-ban kiadott egy verskötetet, melyben szabad formában, archaikus hangnemben, nosztalgiával emlékezik a régi évekre, a nagyváradi irodalmi harcokra. M.: Mozaik, elb., Nagyvárad 1904: Akik ma élnek, v., uo. 1905; A trondhejmi herceg kíséretében, r., Gyoma 1913; Jörnu története, r., uo. 1913; A csudálatos szemű katona, elb.. Nagyvárad 1917; A mester, d„ h. n. 1924. lr.: Dutka Ákos: A Holnap városa, r.. Bp. 1955; Bihari Mihály: Antal Sándornak, a „Holnap"' antológia szerkesztőjének pozsonyi élete és mártírhalála, 1SZ 1969/6. O. A. •x Antológiák 1918-1945: a szépir. antológiák többsége a szlovákiai magyar líra vagy próza java terméséről nyújt áttekintést, más részük pedig csoportosan jelentkezőket, a leggyakrabban egy-egy új írói nemzedéket mutat be, s vitát kiváltva élénkíti az irodalmi életet. - Lírai antológia Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar költőinek alkotásaiból (Berlin 1926). Szerk.: Sziklay Ferenc. A csehszlovákiai magyar költészet első összefoglaló antológiája; 26 költőt mutat be. Az irodalmi életben ekkor a baloldal és a jobboldal küzdelme s a dilettantizmus leküzdése volt napirenden. Sziklay Földes Sándor kommunista szellemű verseit is besorolta a kötetbe, de Forbáth és Vozári kimaradtak. A leginkább favorizált költő Mécs László volt 20 verssel. Györynek 13, Komlós Aladárnak és M árai Sándornak 6-6 verse jelent meg. - Nyitott könyv (Prága 1930). Prágai 19