Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
JESZO kiváltott vitában kizárták a szocdem pártból. 1945 után kult. és munkásmozgalmi emlékeiről írt cikkeket az Új Szóba és a Fáklyába. Ir.: Balogh Edgár: Hét próba; Turczel Lajos: Kassák Lajos és szlovákiai kapcsolatai. = T. L. Visszatekintések..., Dsz. 1995, 93. Cs. S. JELÍNKOVÁ Magda Rényi Magda JELLINEK Mihály Jelen Mihály JESZO (a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya): a komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (1911-1945) mellett 1923-ban alakult képzőművészeti tagozat. Elnöke Haimos Károly, titkára Pyber Kálmán, tagjai Berecz Gyula, Komáromi Kacz Endre, Reichental Ferenc, Feszty Masa, Nagy Antal, Nagy Márton, Lenhardt György, Basilides Sándor, Basilides Barna, Patay László, Pleidell János, Csengeli Staudt Mihály és mások voltak. Terveikből a rendszeres tárlatok, Harmos Károly rajziskolája és a nagyközönség számára rendezett előadások valósultak meg. A Jókai-szobor elkészítésére pályázatot hirdettek, ezt Berecz Gyula nyerte meg, a költségeket gyűjtés útján teremtették elő. A szoboravatást 1937. nov. 28-án tartották. Ir.: Fülöp Zsigmond: A Jókai Egyesület huszonöt éve (1911-1936), Komárom 1937; Farkas Veronika: A képzőművészeti gyűjtemény. = A komáromi múzeum száz éve, Po. 1986. K. K. K. Jkt Járási közművelődési testület Jó Barát (Prága, 1948. júl. 28. - 1949. ápr. 10.): hetilap a Csehországba deportált magyarok számára. A Földművelésügyi és Népjóléti Minisztérium adta ki. Amellett, hogy jótékonyan segítette az elszakított családok, családtagok megkeresését, az a szándék vezette, hogy a csehszlovák kormány politikájának megfelelően rávegye a Cseh- és Morvaországba deportált magyarokat a cseh határvidéken való letelepedésre s a mezőgazdasági munkákban való részvételre. Főszerk.: Dr. Szily Imre. Ir.: Fónod Zoltán: Gyorsmérleg. = uő. Körvonalak, Po.-Bp. 1982; Tóth László: Elhallgatott évek irodalma 1945-1948. = uő: Elfeledett évek, 1993. F. Z. Jó Barátom: szocialista szellemiségű képes gyermeklap. Beregszászon jelent meg 1927 és 1929 között Czabán Samu szerkesztésében. Aktívabb munkatársai Demjén Ferenc, llku Pál és Farkas Antal voltak. Móra Ferenctől meglepően sok írást közölt. T. L. JÓCSIK Lajos (Érsekújvár, 1910. máj. 4. Budapest, 1980. dec. 31.): szociológus, publicista, író. A gimnáziumot szülővárosában, a jogot Po.-ban és Brünnben végezte el. Az iij. mozgalmakban már középiskolásként tevékenykedett; alapító és vez. tagja volt a Sarlónak. A regös- és szociográfiai vándorlásoknak ő volt az egyik fő szervezője. 1931-32-ben Az Útba írt radikális hangú cikkeket (Akik egymillióért államhű kisebbséget szállítanának; A szlovenszkói földreform mérlege), de a 30-as évek közepétől már a polgári demokratikus Magyar Újságban közölte írásait. 1937—1938ban a prágai rádió magyar osztályának kultúrpol. szerkesztője volt. A bécsi döntés után Bp.-re költözött, s a népi írók mozgalmához társulva Móricz Zsigmond lapjának, a Kelet Népének a szerkesztője lett, de a Nyugatban, a Magyar Csillagban és a Népszavában is publikált. 1945 után 2-3 évig a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője, országgyűlési képviselő, államtitkár volt, s kilenc hónapig a csehszl.-magyar lakosságcsere-egyezmény végrehajtására szervezett Áttelepülési Hivatal kormánybiztosaként is működött. A pol. életből visszavonulva, kiszorítva jelentős gazd. kezdeményezések szervezője lett. - Középiskolás korától sűrűn publikált, 1938 előtti írásai A Mi Lapunkban, a Vetésben, a Korunkban, Az Útban, az Új Szóban, a Magyar Újságban, a Magyar Napban, A Napban, a Szép Szóban jelentek meg. Ezek közül a szociológiai tanulmányok a legjelentősebbek (A szlovenszkói magyar középosztály, K 1931; A kelet-európai parasztrétegekeladósodása, K 1932; A zsidóság helyzete Csehszlovákiában, K 1933). A 30-as évek második felében több cikkben sürgette a hazai szociográfiai vándorlások felújítását és újjászervezését, saját szociológiai vizsgálatait pe178
