Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
JANKOVICH Imre Ir.: A Toldy Kör évkönyve, 1942; Fogarassy László: Az őszirózsás forradalom Pozsonyban, ISZ JANKOVICH Imre (Ipolyság, 1928. szept. 9.): műépítész. A prágai Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán müépítészeti szakot végzett (1952), 1986-ban a műszaki tudományok doktora lett. Pozsonyban él. Főleg lakó- és középületeket, iskolákat tervezett, számos épülete áll mind Szlovákia területén, mind külföldön (Kabul, Kairó, Zirc). Az ötvenes-hatvanas években több ismeretterjesztő cikke jelent meg a Fáklyában, ÚSZ-ban, Hétben, ISZ-ben. M.: Modelling of the Human Process in Dynamic Allocation of Urban Space, Westhead 1975; Bytová výstavba a rozvoj bývania. Po. 1979; Výhľady nášho bývania, uo. 1980; Typologický systém obytných budov, uo. 1982; Modernizácia bytového fondu, uo. 1983. (Lakásépítéssel, a lakóépületek tipológiai rendszerével, a lakásalap korszerűsítésével foglalkozó könyvek.) K. K. K. JANKOVICS Marcell (Gárdospuszta, 1874. nov. 3. - Budapest, 1949. nov. 12.): író, publicista. Jogi tanulmányai befejeztével Po.-ban lett ügyvéd. Kossuth Lajos rokona volt, rövid ideig mellette élt Turinban. Első könyve 1894ben jelent meg. 1919 előtt és után is aktívan tevékenykedett a Toldy Körben, melynek hoszszabb ideig elnöke is volt. A kisebbségi pol. életben az ellenzéki pártok keresztényszoc. szárnyának exponense volt, a balra forduló Sarlót élesen támadta. Egyik alapítója és szerkesztője volt az Új Aurórának. A bécsi döntés után Bp.-re költözött. - Irod. munkái közül a választékos stílusban írt és adatgazdag útirajzok, valamint az első Csehszlovákia húsz évéről írt emlékirat figyelemre méltók. M.: Búzavirág, v., 1894; Úttalan utakon, útirajz, 1903; Sasfészek, útirajz, 1906; Alpesek, útirajz, 1911; Magyar porszemek, elb., 1928; Húsz év Pozsonyban, emlékirat. Bp. 1939; Egy század legendái, r., uo. 1939; Évek tavasz nélkül, elb., uo. 1943. Ir.: Szalatnai Rezső: Destruktív magyar porszemek, A Nap 1928. dec. 17.; Győry Dezső: Nyílt vallomás az ellenfélnek, MÚ 1934. nov. 11.; Egri Viktor: J. M., MÍ 1935/1; Madzsar Imre: J. M.: Húsz esztendő Pozsonyban, Századok 1940, 128. Járási Földműves Újság —» Keleti Hajnal Járási közművelődési testület (jkt): a polgári csehszl. állam törvénnyel szervezett népmüvelésének járási szerve. Az állampolgári nevelésről szóló 1919. évi 67. sz. törvény rendelte el, hogy a lakosság körében ingyenes tanfolyamokat kell rendezni, melyeken hozzáértő előadók ismertetik az állam fölépítését, jellegét, törvényeit, az állampolgárok jogait és kötelességeit. E tanfolyamok rendezésével és irányításával a járási közművelődési testületeket és a helyi bizottságokat (hb) bízták meg. A jkt-k és hb-k vegyes összetételű, a pol. pártok és a kult. egyesületek kiküldötteiből alakított szervek voltak, s az említett tanfolyamok rendezésén kívül más nagy fontosságú hatáskörük is volt: ők osztották ki a kult. egyesületek számára az állami és községi segélyeket, továbbá adó- és illetékmentességet biztosítottak az általuk jóváhagyott kult. rendezvényeknek. A magyar ellenzéki pártok a jkt-k és hb-k létesítését a magyarlakta területeken könnyelműen elhanyagolták, a magyar kult. egyesületek ezért nagy anyagi lehetőségtől estek el. 1928-ban az egész államban 569 jkt működött, ebből 298 volt cseh, 82 szlovák, 177 német, 8 ruszin, 3 lengyel és csak 1 magyar. A 30-as évek derekán a helyzet némileg javult, de 1937 végén is csak 14 magyar jkt és 200 hb létezett, holott 41, ill. 313 alapítására lett volna lehetőség. 1936 elején külön szövetséget (Magyar Közművelődési Szövetség) létesítettek, melynek az volt a feladata, hogy a magyar jkt-k és hb-k alakítását mindenfelé propagálja és megszervezze. A régi és az új testületek és bizottságok működését sokszor megnehezítette a különböző pártállású tagok közti súrlódás és viszály, de voltak olyan jkt-k is, melyek példamutató munkásságot fejtettek ki. Pl. a Schubert Tódor irányította lévai jkt 1936-1937-ben olyan előadás-sorozatot rendezett, melynek során élvonalbeli kisebbségi értelmiségiek értekeztek a csehszl. magyarság helyzetéről és problémáiról. Ez az előadássorozat, ill. a belőle összeállított könyv (Kisebbségi problémák, Léva 1937) a kisebbségi élet komplex felmérésére irányuló értékes kísérletnek tekinthető. 1935-1936-ban a magyar jkt-k és községi 176
