Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Irodalmi Szemle rozó szerepet játszottak az egyes régiók által vállalt irod. és kult. emléknapok. A legismer­tebbek és legnépszerűbbek közülük a komáro­mi Jókai Napok, a kassai Fábry Napok, a szen­ei Szenczi Molnár Albert Napok, a losonci Kármán József Napok, a rimaszombati Tompa Mihály Irodalmi és Kulturális Napok, az ér­sekújvári Czuczor Gergely Irodalmi és Kultu­rális Napok, a nagykaposi Erdélyi János Em­léknapok, a borsi Rákóczi Ferenc Emléknapok és a szepsi Szepsi Csombor Márton Napok. Új keletűek a Bodrogközi Irodalmi és Kulturális Napok, a Galántai és a Lévai Járási Kulturális Napok és a Csallóközi Kulturális Napok. A központi jellegű rendezvények (Jókai Na­pok, Fábry Napok), ill. szemináriumok szerve­zése a Csemadok KB (ma) OV hatáskörébe tartozik. - A nyelvművelés központi rendezvé­nye az ugyancsak évente rendezett kassai Ka­zinczy Nyelvművelő Napok. - 1989 óta (a ko­rábbi emléknapok mellett vagy helyett) Váro­si Kulturális Napokat rendeznek Po.-ban, Az Anyanyelv Hetét Galántán, Gyurcsó István Versmondó Fesztivált és Tavaszi Olvasótábort Dunaszerdahelyen, Besnyei György Kulturális Napokat Nagy m egy eren, Selye János Napokat Komáromban, Baróti Szabó Dávid Napokat Dunaradványon és Virten, Esterházy Napokat Nyitrán, Juhász Gyula Kulturális Napokat Lé­ván, Mikszáth Kálmán és Madách Imre Irodal­mi és Kulturális Napokat, ill. Balassi Bálint Emléknapokat Nagykürtösön, Palóc Napokat Füleken, Czabán Samu Pedagógiai és Kulturá­lis Napokat Rozsnyón és Bodrogközi Kultu­rális Napokat Királyhelmecen. p ^ Irodalmi Szemle: ingyenes irodalomnépsze­rüsítő lap. 1929 dec.-től 1930 jan.-ig két szá­majelent meg Epeijesen Ungár Ernő könyvke­reskedő szerkesztésében és kiadásában. A ve­vőközönséget aktivizáló Ungár olyan lapot a­kart, „amely rendszeresen és idejében jelenti új könyvek megjelenését, azok tárgyilagos kriti­káját, ezenfelül pedig tartalmát". A megjelent két vékony szám érdekes, színes jellemzéseket adott a könyvkereskedés új könyveiről, többek között Móricz Zsigmond (Forró mezők), Szomory Dezső (A párizsi regény), Thomas Mann és Sigrid Undset műveiről. T T Irodalmi Szemle (1958 szept.-től): irod, krit. és társadalomtudományi folyóirat. A Szlová­kiai írók Szövetségének folyóirataként indult, 1972-től a Madách Könyv- és Lapkiadó adta ki egészen a kiadó megszűnéséig. A felszámo­lás után (1994 ápr.-tól) a Madách-Posonium Kft. jegyeztette be a folyóiratot, s ez az állapot ma is érvényes. - Kezdetben negyedévenként, 1962-től kéthavonként, 1964-től évente tízszer jelent meg. 1992-től havonta jelenik meg, ám 1995 nyarán (anyagi okokból) nem adták ki. A szlovák kormány ugyanis megvonta a támoga­tást a magyar időszaki sajtótól (ez okozta már korábban a Hét és a Nap megszűnését). A helyzet reménytelenségét látva a Szlovákiai Magyar írók Társaságának 1996. márciusi közgyűlése lemondott a lapgazda formális szerepéről, s a folyóirat kiadását a Madách­Posonium Kiadóra bízta. Minthogy a kisebb­ségi kultúra elleni támadás folytatódott, a ki­adó 1996 júliusától arra kényszerült, hogy a folyóirat kiadását szüneteltesse. A kiadó igaz­gatója 1996 októberében döntött a korábban kiírt főszerkesztői pályázat sorsáról, s arról is, hogy decemberben (dupla számmal) ismét megjelenteti a folyóiratot. Ezt követően a lap kiadása (összevont lapszámokkal) folyama­tossá vált. - Az Irodalmi Szemle az elmúlt év­tizedekben jelentős érdemeket szerzett a ki­sebbségi magyar irodalom és szellemiség szervezésében. Szerkesztői figyelme nem kor­látozódott a szépirodalmi művekre, kiterjedt az irodalomtudományra és -kritikára, a színvo­nalas közírásra és más tudományágak (nyelv­tudomány, történetírás, néprajz stb.) eredmé­nyeire is. Kisebbségi képzőmüv. folyóirat hí­ján kezdettől fogva közli a kisebbségi magyar képzőművészek, valamint cseh, szlovák és eu­rópai művészek alkotásait. - A lap első száma Fábry Zoltán Ideje már bizony c. írásával in­dult. Fábry haláláig főmunkatársa volt az ISZ­nek. 1983-1989-ben Duba Gyulát jegyezte a lap főmunkatársként. Az ISZ alapító főszer­kesztője Dobos László volt (1958-1968), őt Duba Gyula követte (1968-tól), 1983-tól Var­ga Erzsébet, 1990 ápr.-tól Grendel Lajos, 1992. jún.-tói 1996 jún.-ig Tőzsér Árpád töl­tötte be a tisztséget. A támogatás hiánya miatt a kiadó 1996 júniusa és novembere között szü­neteltette a lap kiadását. 1996. november 1-jé­166

Next

/
Oldalképek
Tartalom