Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

ILLÉS Anna díjjal tüntették ki. - Első könyve (A Slemil keservei, 1891) verses regény. Gyulai Pál felismerte tehetségét, s dicsérte újszerűségét, lélekrajzát és közvetlenségét. Méltatlanul felejtették el romantikus hangulatú, a modern nagy városi ember érzéseit, szerelmi világát megörökítő verseit (Versek, 1895; Ignotus verseiből, 1918). Népszerűek voltak lírai hangulatú elbeszélései (Ignotus novelláiból, 1918). Az irodalomszervező Ignotusról írta Komlós Aladár: „Fő és igazi jelentősége azokban a harcaiban van, amelyeket a századfordulón uralkodó türelmetlenül konzervatív irodalompolitika ellen, egy igazabb, szabadabb irodalom érdekében, az irodalom autonómiájának érdekében folytatott." - Emigrációja során 1919-ben került Kassára, egyike volt azoknak a magyar emigránsoknak, akik a korszerű magyar irodalom és sajtó megteremtését létszükségletnek tartották. Fábry Zoltán „sorsdöntő tényezőnek" tartotta az emigránsok tevékenységét. „Ha ők nincsenek, ma az önképzőköri dilettantizmus és provincializmus döntőn és viszszacsinálhatatlanul rátehénkedett volna itt mindenre. Az emigráció bécsi reprezentánsai és itteni szerkesztőségekben elhelyezkedett írói nemcsak az európai nívójú irodalmat jelentették, de ugyanakkor megteremtették a szintén európai nívójú szlovenszkói sajtót..." Az „emberpredesztináltak" között - Ignotus mellett - Hatvany Lajos, Kassák Lajos, Barta Lajos, Barta Sándor, Kaczér Illés jelentette az emigránsok „élcsapatát". Meghatározó szerepetjátszottak a Kassai Munkás, a Kassai Napló, A Reggel, a Magyar Újság és a Prágai Magyar Hírlap munkatársai között. - A Kassai Naplót (1919-1929) magyar emigránsok szervezték meg, köztük Ignotus, Barta Lajos és Szende Pál. Színvonalas folyóirat hiányában a Kassai Napló fontos irodalmi fórumnak számított, a Kassai Napló „Vasárnapjáéban „megértő otthonra találtak" a kisebbségi magyar írók (Darkó István, Földes Sándor, Györy Dezső, Komlós Aladár, Márai Sándor, Mihályi Ödön, Sebesi Ernő, Simándy Pál, Tamás Mihály, és maga Fábry Zoltán is). Nem véletlen, hogy a tragikusan elhunyt Mihályi Ödön válogatott verseit (Felszökő föld címmel, 1930) budapesti barátai adták ki, s a kötet előszavát Ignotus, Márai Sándor és Lesznai Anna írták. Ir.: Hatvany Lajos: Irodalmi tanulmányok (1960); Babits Mihály: I.-róI, Nyugat, 1917.; Ady Endre: Vallomások és tanulmányok. Bp. 1944.; Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig, Bp., 1959.; Fábry Zoltán: Kúria, kvaterka, kultúra,. Po., 1964; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, Po., 1967; Fónod Zoltán: Üzenet. Bp., 1993, Po., 2002. F. Z. így Élünk Mi (Pozsony, 1965. dec. - 1966. márc.): tájékoztató a magyar ifjúsági klubok életéről. A Népművelés mellékleteként jelent meg (később: Hang címmel). Szerk.: Duray Miklós, Gágyor Péter, Haltenberger Kinga, Mácza Mihály, Sárszögi Görcsös Csilla. F. Z. IKVA írók Kiadóvállalata ILKU Pál (Bulcsu, 1912. okt. 8. - Budapest, 1973. júl. 30.): újságíró, író, politikus. Gimnazista korában azok a sarlósok tették ismertté a nevét, akik kárpátaljai falujában szociográfiai kutatást folytattak. A gimnáziumot Beregszászon, a tanítóképző kurzust Po.-ban végezte el. Apósa, Czabán Samu mellett részt vett az Új Korszak c. ped. lap szerkesztésében. 1939 és 1944 között kommunista tevékenység miatt üldözték. 1948 után Mo.-on nagy pol. karriert futott be, művelődési miniszter is volt. - Kárpátaljai tanító korában pol. és ped. cikkeket írt, de a szépirodalomban is tevékenykedett. A gyermekek számára írt színdarabjai túlzottan didaktikusak, a gimnáziumi diákéletet feldolgozó ilj. regényének pedig szerkezeti és stilisztikai fogyatékosságai vannak. M.: A munka himnusza - Az anyaszív, szm.-vek, Beregszász 1934; Lendület, ilj. r., 1936; Az osztály zendülői (a cenzúrázott Lendület eredeti szövege), Bp. 1949. Ír.: Fábry Zoltán: Pedagógiai regények, K 1937/7. = Öí 4.; Csanda Sándor: Első nemzedék. Po. 1968. T. L. ILLÉS Anna; Hernádi Tihamérné, Hernádi Anna (Tiszacsemyő, 1957. jún. 7.): tanár, műfordító, újságíró. 1981-ben szlovák-magyar szakos tanári oklevelet szerzett a Komenský Egyetem BTK-n. 198l-l984-ben a Madách 161